K-Monitor Adatbázis

A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek.

Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett elfogadta az épített környezetről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre – írja az MTI.

Bénáztak egy sort a fideszes győri polgármester kedvéért hozott törvénynél. Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni.

A mostani szabályok szerint összeférhetetlenséget jelentett volna, hogy Dézsi Csaba András, Győr új polgármestere a helyi kórház osztályvezető főorvosa, az egészségügyi dolgozók ugyanis nem lehetnek polgármesterek. Egészen mostanáig.

Úgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson.

A Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.

A pártok szeretik egymás politikusait vagyonosodási ügyekben támadni, de az átláthatatlanságra kormányokon átívelően nagyon vigyáztak mindig is. Majdnem volt az ügyben népszavazás, aztán mégsem. Most is lehetne tartani, van hitelesített kérdés, de addig marad a vagyonnyilatkozat, arra, hogy következtetéseket vonjunk le a vezetők anyagi helyzetéről.

Fogyóeszközökről, gépekről és létesítményüzemeltetési szolgáltatásokról is csak központilag lehetne dönteni, ha elfogadja a koncepciót a kormány, amely szerint van elég pénz az ágazatban.

A jövő évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot már el is különített a kormány, hogy kibővítse az eddigi meddőségi finanszírozást. Egyvalamit azonban nehezebb átlátni: Miért van szükség az egészhez magántulajdonban lévő meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére? Lantos Gabriella szerint a lépéssel nem történik más, minthogy „az állam kiszorítja a piaci szereplőket a meddőségellátásból.” A magán meddőségi ellátás fokozatos megfojtásával a kormány „egy jól tejelő báránykát terel vissza az akolba”- fogalmazott Lantos, arra utalva, hogy a most megvásárolt meddőségi klinikák egytől egyig nyereséges vállalkozások voltak. Ugyanakkor az egész ügylettel kapcsolatban elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel mostantól még inkább kitömött meddőségellátásba. Ezt a feltevést erősíti Lantos Gabriella szerint az is, hogy a meddőségi ellátás központosított intézményrendszere 2022. december 31-ig állna csak fenn a Magyar Közlönyben megjelentek szerint.

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a nyomozás adatai szerint Simonka György nem befolyásolta a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás módosítását. Hasonlóképpen más törvények esetében sem történt ilyen ráhatás, és erre utaló megállapítást a vádirat sem tartalmaz – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).