Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt.
A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra.
(...)
Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején
közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek;
a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között;
az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák.
A jövőben pluszdolgot is bizonyítania kell az ügyészégnek - és ez bitang nehéz feladat.
A 80 milliárdot is meghaladta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja, tehát az az összeg, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el ezek a cégek.
Nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat - ezt mondta ki csütörtökön az Európai Bíróság az MTI beszámolója szerint, megsemmisítve az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.
Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban.
Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában:
A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint.
Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszk a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.
A jelek szerint lehet, hogy az sem elég, ha Bige László kiszáll egyes ágazatokból.
Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.
Hiába halasztották el az új közigazgatási ítélkezési rendszer létrehozását, lapunk információi szerint ősszel ismét napirendre veszi az ügyet a kabinet.
