A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé.
Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.
Magyarországnak 73 millió eurót plusz kamatokat kell fizetnie a Sodexónak, az utalványos piac átalakítása miatt – döntött első fokon a Világbank mellett működő választott bíróság, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID).
– És akkor mégsem mondott le.
– Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.
– Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez?
– Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen.
Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?
Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?
A 2018-as országgyűlési választás előtt nevezte ki Trócsányi László igazságügy miniszter akkori helyettes államtitkárát, Bodzási Balázst közjegyzőnek. Információink szerint azonban Bodzási nem sokkal később a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének engedélyével visszatért korábbi munkahelyére, a minisztériumba. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy Bodzási Balázs közjegyzői irodájába szeptemberig tartós helyettest rendeltek ki.
Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények miatt. Az MTI szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.
Álságos módon tesz eleget a kormány annak a vállalásának, hogy privatizálja a Budapest Bankot. A friss kormányhatározat szerint ugyanis a pénzintézet verseny nélkül vihető, aminek a haszonélvezője ismét Mészáros Lőrinc lehet. Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd forintnyi vételár előteremtése.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.