Többszörösére emelkedhet a miniszterek fizetése a 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat alapján. Az eddigi gyakorlat helyett, ami a köztisztviselők illetményéhez kötötte a miniszteri javadalmazást, új szabály alapján állapíthatják majd meg a kormánytagok bérét: a miniszter maximum annyit kereshet, amennyit a minisztériuma alá tartozó állami cég vezetője. Ez viszont nem kevés, hiszen az elmúlt években fokozatosan jó magasra tornázták több állami vállaltnál a vezérigazgatók fizetését.
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.
Egy év alatt 91 millió forint adózás utáni eredményt termelt az a cég, amit tavaly mindössze 6 millió forintért vett meg Kósa Lajos felesége.
A földhivatal elutasította az állam elővásárlási bejegyzését értékes budapesti, belvárosi lakásra, de a volt Malév-székházat már megszerezték a világörökségi előjoggal.
Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.
Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra.
Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.
Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.
Érdekes levelet kaptunk pár napja arról, hogy egy olvasónknak az I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára a Magyar Állam elővásárlási jogot jegyeztetett be. Egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály értelmében ugyanis a világörökség területén lévő (nem lakó) ingatlanokra az állam elővásárlási jogot gyakorolhat. Arról, hogy pontosan mi volt az állam célja az intézkedéssel Latorcai Csabát, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.
Beigazolódott a novemberi jóslat: a vasárnapi parlamenti választásig már biztosan nem dönt az Alkotmánybíróság három olyan, kulcsfontosságú ügyben, amelyekben józanul nézve nemigen határozhatott volna másképp, mint hogy a Fidesz által elfogadott törvények alkotmányellenesek.
