Egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot a kormány, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – zajló projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. A felújítandó műemlékek számát a negyedével csökkentették, ám az összeget alig. Így is kérdéses, hogy a rendelkezésre álló 53 milliárd forint elegendő lesz-e az összes rekonstrukcióra. A felújításokra eddig kiírt 25 közbeszerzés közül legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. Közben a Miniszterelnökség olyan költségvetési adatokat közölt a programról, amelyek ellentmondanak a két évvel ezelőtti tájékoztatásának.
A járvány sem állíthatja meg a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsoldó létesítmények építését. A beruházások rendületlenül folynak, és pénz is mindig akad a látványos épületek kivitelezésére. Az egyik csarnok Tatabányán épül, a munkálatokat a felcsúti Fejér B.Á.L. végzi konzorciumban. Most a földmunkákkal kapcsolatos tendert is ők nyerték el.
Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.
Közel 60 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak örülhet a Tolna megyei Györköny falu polgármestere, aki rendezvényteremmel és plusz szobákkal bővíthette közpénzből a panzióját.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerülhet az esztergomi vár. A javaslatot kiegészítésként nyújtották be ahhoz a törvényjavaslathoz, amellyel a szabadkígyósi kastélyt a mezőhegyesi Ménesbirtokhoz csatolnák.
Kiderült, hogy kikhez vándoroltak az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás agrárcégének földjei. Ángyán József szerint a hazai földpiac liberalizációjára készülhettek az árverezéssel.
Hernádi Zsolt MOL-vezér közpénz milliárdokból épülő luxusszállodája miatt Esztergomban hozzá kell nyúlni a helyi építési szabályzathoz. Az üzletember egyik cége a hotel melletti élményfürdőt is üzemeltetné, ehhez pedig Hernádi Ádám polgármesterrel kellene megállapodni.
Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Azért csak 3 hónapra, mert a jelenlegi állás szerint az élményfürdő január 4-én felújítás miatt bezár. A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot:
Solva Hotel Kft.
Első Aquapark Kft.
Zipar Hungary Kft.
Budapest Gyógyfürdői Kft.
A Solva Hotel Kft.-t tavaly nyáron alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. Hernádi Ádám polgármester pedig a milliárdos üzletember unokaöccse. Így tehát ha végül erre a cégre esne az önkormányzat választása, akkor a két Hernádinak kellene egyezségre jutnia a részletekről.
A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult cikkünk megjelenése után, melyben a Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárútról írtunk. A beruházás során 166 millió forintból mindössze 781 méter valódi kerékpárút épült, a maradék 6,22 km felfestés, illetve több jármű számára is használható un. “kerékpárosbarát” út. Polt válasza szerint azonban nem ezért, hanem természetkárosítás miatt nyomoz a rendőrség.
Újra és újra kiderül, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kiknek ad vissza nem térítendő állami támogatást százmilliós, milliárdos mértékben. Most újabb nevek kerültek napfényre.