K-Monitor Adatbázis

A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal.

Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik.

Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.

Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával.

Közpénzből épül a tornacsarnok a Komárom-Esztergom Vármegyei Dad településen. A közel ezer fős faluban a Református Egyházközség kapta meg az állami támogatást a beruházásra, a kivitelezést pedig az alpolgármester cége végezheti el.

A Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonságra hivatkozva nem indokolta meg, miért.

Uniós pénzből épül milliárdos bölcsőde a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kemecsén. A beruházó a Kemecsei Református Egyházközség, a költségeket az adófizetők állják, az öröm pedig a helyeiké – minden ismert tehát, kivéve a kivitelezőt. Az ugyanis nem szerepel sehol. Állítólag a helyi polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. állhatott neki a munkáknak, de hogy valóban így van-e, azt csak a jóisten tudhatja, ugyanis egyetlen hivatal vagy érintett sem volt hajlandó válaszolni erre az egyszerű kérdésre. De más csoda is akad a szabolcsi kisvárosban.

Előre lezsírozott közbeszerzések vádjával áll a Gyulai Járásbíróság előtt két vádlott. Csütörtökön tanúk sorát hallgatta meg a bíróság, akik összességében a kollektív amnézia tünetegyüttesét mutatták be.