K-Monitor Adatbázis

Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.

A gyanú szerint több százmillió forintos kárt okoztak a Baranya megyei városnak azzal, hogy drágábban vásárolták meg a buszflottát.

Több mint évi 155 millió forintért 207 kocsit üzemeltet a 23 megyei jogú város – tudta meg a Népszava. A folyton adóssággal küzdő Pécs luxus Volvója ma is kilóg a sorból.

8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre. További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer. 400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná. Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta. Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.

A második eljárás során sem érkeztek olcsóbb ajánlatok, sőt, tovább emelkedett az ár.

Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.

Négy ellenzéki párt közösen kezdeményezi egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer ügyében. Tarlós beelőzte őket: feljelentést tett a rendőrségen a projekt ügyében.

Az egyik Falcon 7X-et augusztus elején vásárolta a Magyar Honvédség, elvileg kisebb kötelékek szállítására, de sajtóinformációk szerint repked még egy ugyanilyen gép, amelyet a Légügyi Hatóság polgári gépként vett nyilvántartásba HA-LKX lajstromjellel, a gép tulajdonosa pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.

Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.

2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.