K-Monitor Adatbázis

Három vállalkozás ügyvezetője ellen emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség, mert trükközhettek az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújításánál.

Nyomoznak az ukrán–magyar állampolgárok tömeges és fiktív lakcímbejelentése miatt Kispaládon

Húzódik Simon Gábor, az MSZP volt alelnöke büntetőpere. Az elsőfokú ítélet átcsúszhat a jövő évre. Februárban volt legutóbb tárgyalás az ügyben, ám közben a bírónő megbetegedett. Ráadásul továbbra sem született meg törvényes keretek között az adóhiány becslése, amit a volt politikus a terhére rótt bűncselekményekkel okozott. A védelem vitatja a könyvvizsgálói szakvéleményt is.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, közokirathamisítás bűntette, és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt mondta ki bűnösnek a Debreceni Törvényszék azt a három vádlottat, akik 2011 és 2013 között csalt áfát - derül ki a törvényszék közleményéből.

Édesanyja bankszámlaszámát is megadta Kósa Lajos azon a Magyar Nemzet birtokába került papíron, amelyet a fideszes politikus kézírással egészített ki anyja személyes adataival, lakcímével és telefonos elérhetőségével. A nem hivatalos dokumentumot a kormánypárti képviselő vélhetően azzal a szándékkal készítette, hogy a mesés, 1300 milliárd forintra rúgó – és hiteles közjegyzői okirat szerint Kósa rendelkezésére bocsátandó – németországi örökségével kecsegtető csengeri asszony, Szabó Gáborné a megfelelő helyre tudja utalni a Kósa Lajosnénak (született Bacskó Katalin) ígért 2,6 millió eurót, azaz mintegy 800 millió forintot.

Mint ismert, Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter közjegyző előtt vállalta, hogy magyar államkötvényeket vásárol egy csengeri nő 1300 milliárd forint értékű örökségéből, majd a kötvényeket elhelyezi a megbízó számláján, és általános kezelési jogot is kap a számla felett.

Kósa Lajos ártatlanságához nem férhet kétség – legalábbis ez derül ki a Központi Nyomozó Ügyészség Tényi Istvánnak elküldött. A feljelentéseiről ismert Tényi ugyanis a Kósa-megbízásokról szóló cikkeink nyomán hivatali és közokirat-hamisítás gyanújával is feljelentést tett a vádhatóságnál.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Újabb visszaélésekre derült fény az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatban: számos körzetben másolták az adatokat a támogatók tudta nélkül.

Ez az ügy talán soha nem derül ki, ha ez év január 13-án nem rendeznek Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet, amely előtt több nő aláírásokat gyűjtött egy olyan ívre, amelynek tetejére az Európai Unió által teljes egészében finanszírozott projekt nevét írták.