K-Monitor Adatbázis

Nyilvánosságra hoztuk az Átlátszó újságírójával folytatott pökhendi levélváltását, aznap este mégis érdemben válaszolt a megkeresésünkre György Péter. Az egyetemi tanár elsőre egy Örkény-novellával szerette volna elütni a kérdést, hogy melyik állami céggel és mennyi pénzről szerződött Baán László miniszteri biztos tanácsadójaként. Az érdemi válasszal György egyfelől sokat segíti a munkánkat, másfelől köteles is volt azt megadni, hiszen a törvények értelmében nem titkolhatja el közpénzből származó javadalmazását. Az érintett állami cégtől korábban is próbáltunk információkhoz jutni, de megtagadták adatigényléseinket, ezért már májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

A kormány idén 23 milliárd forintot adott az Operaház felújítására, tavaly pedig 14 milliárdot az intézmény új kőbányai épületére. Az egykori MÁV-járműjavító felújítása azonban valószínűleg csúszni fog, mert az első tender eredménytelen lett: a bontási és tetőjavítási munkákra túl drága ajánlatot nyújtottak be a jelentkező cégek.

2,5 milliárd forint irányáron hirdeti a Magyar Indokína Társaság felszámolója az Andrássy úti Rausch-villát. Az MSZP-közeli egykori karrierdiplomatából Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó támogatottjává vált Zelnik István cége itt működtette a Délkelet-ázsiai magángyűjteményéből álló múzeumot, amit már régóta gyanakodva figyelt úgy a régész szakma, mint a szaksajtó.

Augusztus közepén jelent meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának hivatalos dala, az "Egy szabad országért," amit Desmond Child és Andreas Carlsson írt, igaz, kilenc évvel korábban. Az emlékév programigazgatója szerint ötvenmillióba került a dal, amiben mindenki ingyen dolgozott. Bár a dalt Petőfi Rádióban mutatták be először, a számot nem adja a csatorna.

„Nagyon jó vagyok” – ezzel indokolta az Átlátszónak Kálomista Gábor néhány éve azt, hogy miért éppen ő a legtámogatottabb producerek egyike. Filmgyártó cégei milliárdos nagyságrendű bevételhez jutottak a közmédiától, és az általa vezetett Thália Színház is tarolt az állami pályázatokon. Most egy cenzúragyanús ügy miatt fordultak vele szembe a magyar filmesek.

Több furcsaság is előkerült az egykori Fortress-vezér ügyének első tárgyalásán, ahol a vádiratot ismertették. Sok minden el is tűnt azonban, a pénzen kívül például nagyjából száz károsult is.

Továbbra sem tudni, hogy mire ment el a pénz, a dr. Schmidt Mária vezette bizottság csak az emlékév lezárultával akarja nyilvánosságra hozni a szerződéseket, kiadások. Az ország legbuzgóbb feljelentője, Tényi István hűtlen kezelés gyanúja miatt tett bejelentést az 1956-os emlékdal költségei miatt.

Elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet hétfőn a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Nemigen boldogul az a vidéki helyi politikus, aki tudni szeretné, mire mennek el milliárdok az 56-os emlékév kapcsán. Az EMMI-től nem kapott választ, de nem adja fel. Sőt, a Desmond Child szerezte „halszagú" emlékdal ügyében szintén ostromolja az illetékeseket, bár legutóbb is azzal hajtották el, hogy változatlanul nem tudnak szerződést mutatni.

Hat pályázó nyílt levélben támadta meg Dörner György kinevezését az Újszínház élére, illetve szabálytalannak tartják a Madách és Thália színházak vezetésére kiírt fővárosi pályázatokat is.