K-Monitor Adatbázis

A parlament kedden megszavazta a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezést. Eddig sem volt könnyű kiszedni állami cégekből, hogy mire mennyit költenek, mostantól egy gumiszabály is védi majd őket. A közérdekű adatokért indított perekből derült ki, hogy milyen lehetőségekhez jutottak például Simicska Lajos cégei.

A Szalai Annamária Médiahatóság-elnök közeli barátjaként számon tartott producer karrierje a 2010-es kormányváltás után a korábbinál is nagyobb lendületet vett, cége milliárdos megbízást kapott a közmédiától, tavaly ilyenkor pedig Balázs Béla-díjjal tüntették ki, majd kinevezték a Thália Színház menedzserigazgatójává és a Nemzeti Kulturális Alap egyik szakkollégiumának vezetőjévé.

Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter és IMF-főtárgyaló tavalyi távozása után a miniszterelnök tanácsadója maradt, és egyben saját nemzetközi tanácsadó cégét is építi. Fellegi cége most a Duna-partra tervezett Rubik-kocka formájú épület nemzetközi tervpályázatának kommunikációs feladatait kapta meg.

Az elmúlt több mint tíz évben számos kulturális intézmény jött létre, egyik-másik megtalálta a helyét, ám ez inkább a véletlennek volt köszönhető. A legtöbbre igaz, hogy létrehozását nem előzte meg felmérés, hatástanulmány, nem illeszkedett semmilyen kulturális koncepcióba.

Az atlatszo.hu tavaly augusztus végén kérte ki a Művészetek Palotája Korlátolt Felelősségű Társaság, a Show & Game Produkciós Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve a HUNG-ISTER Filmprodukció Zártkörűen Működő Részvénytársaság között fennálló vagy 2011. január 1-je és az adatigénylés beérkezése között teljesített szerződéseket, illetve az esetleges szerződésmódosításokat.

A szakmai bizottság javaslata ellenére nyerte el Nemcsák Károly 2011 nyarán a József Attila Színház igazgatói posztját. Az újonnan kinevezett igazgató akkor, és azóta sem hozta nyilvánosságra pályázatát, ami a Fővárosi Önkormányzat szerint nem minősül közérdekű adatnak.

Nevezzék csak ki a politikusok a színházak vezetőit, a pályáztatás úgyis csak álszent komédia - így értékelte az [origo]-nak több színházigazgató, hogy a kulturális államtitkár teljesen az állam kezébe adná a kinevezéseket. Az új rendszert már a színházak is felvetették korábban, a mostani mutyizós pályázatokért a többségük nem is sír. De vannak veszélyei is az ötletnek. Egyrészt ki leszünk szolgáltatva a politikusok önmérsékletének, másrészt felbukkanhat pár megszállott.

Mi a közös az újévi koncerten muzsikáló Mága Zoltánban és a világhírű zongoraművész Ránki Dezsőben? És a Richard Claydermant idéző Havasi Balázsban és André Kertészben? Mindegyiküket támogatják a közpénzből gazdálkodó állami vállalatok, amelyek évente százmilliókat is elköltenek különböző koncertekre, kiállításokra anélkül, hogy ennek módját bárki ellenőrizné.

A kulturális államtitkár tervei szerint a jövőben nem pályázat útján találnák meg a vezetőket, hanem kineveznék őket.

Az ÁSZ friss felmérése szerint az iskolák mellett a kulturális intézményeknél és az önkormányzatoknál a legjelentősebb a korrupciós kockázat.