K-Monitor Adatbázis

Megváltoztatta nevét a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Visonta Projekt Kft., amely VIRESOL Kft. néven működik tovább.

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.

Sorban épülnek a szállodák a fővárosban, részben olyan ingatlanokon, amelyeket a közelmúltban a belvárosi önkormányzattal üzletelő pénzemberek kaparintottak meg. A vagyonhalmozásnak még nincs vége.

Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.

Hamarosan egész városnegyedek nőnek ki a földből Budapesten. Az alábbi ábrán sorrendbe állítottuk a legnagyobb projekteket, a beépíteni tervezett négyzetméterek alapján. Érdekesség, hogy a top 4-be kizárólag magyar nagyvállalkozók érdekeltségei fértek be, külföldi befektetők ezen a pályán nem rúgnak labdába. A négy fejlesztés összértéke alsó hangon 550 milliárd forintra rúg.

Magyar szereplők is felbukkannak abban a 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázisban, amely nemrég került nyilvánosságra, s összesen 19 adóparadicsom adatait tartalmazza.

Alig kilenc hónap telt el azóta, hogy Tardi Tamás Ákos a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke lett. Ebben, mármint az alelnökségben volt gyakorlata, hiszen korábban, 2015-ig a Fidelitas Országos Választmányánál töltött be ilyen pozíciót. Kilenc hónap alatt néhány jelentéktelen protokolláris megmozduláson kívül csupán egy rosszul sikerült kirohanással vétette észre magát: bár ő a közelében sem járt annak a kaposmérői fórumnak, melyen a helybéliek a polgármesterük által tervezett hulladékfeldolgozó ügyét vitatták meg, utólag felszólította a szervezők által meghívott Pintér Attilát, a tavalyi kaposvári népszavazás kezdeményezőjét, hogy „hagyja békén a somogyi falvakat”. Tardiról két dolgot állítanak biztosan fideszes körökben: egyrészt Gelencsér Attila leghűségesebb szárnysegédje, másrészt pedig fülig sáros olyan zavaros cég-, ill. alapítványi pénzügyekben, melyek évek óta járják az országos médiát.

Szeptember óta a Magyar Takarékszövetkezeti Bank teljesen átvette Tiborcz István, a miniszterelnök veje és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója belvárosi ingatlanprojektjének finanszírozását. A bank összesen 6 milliárd forintos hitellel két helyen is beszállt a bizniszbe

Magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az alapba magyar részről beszállt az Exim, a Mol és az OTP. Az Index úgy tudja, hogy Orbán Viktor évtizedes barátja, egy hazájában vegyes megítélésű jobboldali politikus és annak fia a történet kulcsszereplői. A hivatalos közlemény szerint az alap leendő befektetései elsősorban az informatika és a smart industry területén valósulnak majd meg. Az alap által generált tőke 40 százalékát Magyarországon kell befektetni. A hazai legfelsőbb állami körök különös jordán, török, emírségi kapcsolatai után van tehát immár egy portugál vonal is.