language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4719]  Oldalak:   <<  <  39 40 41 42 43 44 45 46 47 48   >  >>

Kétes helyre kerül az uniós támogatás

Tavaly októberben, idén januárban, márciusban és áprilisban is végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal annál a Békés megyei egyesületnél, amely hamarosan 250 millió forint uniós forrásból épít kerékpáros-túraközpontot Pusztaottlakán – értesült lapunk. Bár az adóhivatal által kibocsátott végrehajtási határozatok már nem hatályosak, szakértők szerint mindenképpen aggályos, hogy egy olyan szervezet jut brüsszeli pénzhez, amelynél fél év alatt négy eljárás is indult

Közel egymilliárd forint kárt okozott Simonka György cége

Összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., vagyis az a társaság, amelyik Simonka György, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjének tulajdonában van – derült ki a Legfőbb Ügyész parlamenti válaszából. Polt Pétert Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kérdezte arról, hogy hol tart a nyomozás a kormánypárti politikus és családja érdekeltségébe tartozó – mára egyébként felszámolás alá került – vállalkozásnál. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy a csaknem egymilliárd forintos kárt eddig nem térítette meg senki, s az összeg a nyomozás során akár emelkedhet is. A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nyomozást Simonka György rokonainak és cégeinek érintettségével. A kormánypárti képviselőt viszont védi a mentelmi joga.

Szörpházmodell: családi lak uniós forrásból

Uniós forrásból épített házat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényhez tartozó szőlőhegyen a település polgármesterének, Molnár Oszkárnak a felesége. Az épületre fordított összeget a pályázat szerint szörpház megépítésére nyerte el 2013-ban. A 25,7 millió forintot a Darányi Ignác-terv keretében használták fel. Molnárné Kristóf Adrienn vállalta, hogy egyéni vállalkozóként öt éven át fenntarthatóan üzemelteti a szörpfőzdét, ám tapasztalataink szerint termékeikkel sehol nem lehet találkozni, az épületet hétvégi, illetve családi házként használják.

Újraéledhet a letelepedési kötvény

Rossz példaként szerepelt tegnap a magyar letelepedésikötvény-program az üzletág legjelentősebb szereplőit felvonultató genfi konferencián. Az Investment Migration Forum rendezvényén a világ szinte minden országából képviseltették magukat mindazok, akik az üzleti migráció, vagyis a tartózkodásra jogosító befektetések terén tevékenykednek. A magyar kezdeményezés azért kapott kiemelt figyelmet, mert a szervezők és az iparági szereplők is egyetértettek abban, hogy úgy nem szabad letelepedési programot működtetni, ahogyan az hazánkban történik.

Osztogatásba kezd a csőd szélén tántorgó Malév GH

Működése észszerűsítésére állami forráshoz juthat a Malév egyetlen még működő leányvállalata, a repülőtársaságok földi kiszolgálását végző Malév GH. A 2016-ban félmilliárdos veszteséget produkáló és 1,6 milliárdos tartozást felhalmozó állami vállalatnál azonban egy hangfelvétel tanúsága szerint bérrendezésre és formaruhákra költik a támogatást, ami könnyen kiverheti a biztosítékot az Európai Unió revizorainál.

Százötven milliárd forintot nyertek a fideszes mutyin

A Rogán Antalhoz köthető offshore cég vitte a 85 százalékát a letelepedésikötvény-mutyi hasznából. Az offshore cégek már most 113 milliárd forintot kerestek az üzleten, de ha az elbírálás alatt álló külföldiek is megkapják a letelepedési engedélyt, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot is.

Kötvénymutyi: megint nem jött ki a matek az egyetlen magyar cégnél

Egyetlen magyar cégként az Arton Capital üdítő kivételnek számít a többszörös offshore cégekkel teletűzdelt letelepedésikötvény-mutyiban, mégsem sikerült átlátható módon gazdálkodnia tavaly sem. Egy arab cégén keresztül kerüli meg azt, hogy valódi adatok derüljenek ki a működéséről.
Találatok: [4719]  Oldalak:   <<  <  39 40 41 42 43 44 45 46 47 48   >  >>