language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4719]  Oldalak:   <<  <  43 44 45 46 47 48 49 50 51 52   >  >>

Büntetlenek maradtak a korrupt vezetők, az ügyeskedés vált a siker titkává

– A 2010-es kormányváltás után olyan erők kerültek a politikai centrumba, amelyek eltérnének a nyugatos út követésétől – jelentette ki Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politikai elemző a Transparency International pénteki konferenciáján. Szerinte a hazai korrupció arra az alapvető problémára vezethető vissza, hogy Magyarországon sikertelen volt a „rendszerváltási kísérlet”, azaz nem tudtunk gyorsan felzárkóznia a nyugati országokhoz.

Józsefvárosi korrupció: felmentették a volt jegyzőt

Jórészt a Budapesti Nyomozó Ügyészséget kárhoztatta Gohér Márta, a Fővárosi Törvényszék bírája, hogy a 2010-ben kipattant józsefvárosi vesztegetési ügyben pénteken felmentő ítéletet kellett hoznia Xantus Judit volt jegyzővel szemben. – Egy épületbővítés ügyében a vádhatóság egyáltalán nem tudta bizonyítani a bűnösségét, pedig még a védőbeszédek után is módosíthatta volna a pontatlan vádat – mondta a bíró. Szerinte Xantus Judit cselekménye befolyással üzérkedés lehetett volna, de a bíróság nem léphetett túl a nyolc vádlottat „felvonultató” vádiraton.

Zavar az éterben: nem megy a pénz Felcsútra

Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).

Lakásárzuhanás: példátlan állami akciók a Várban

Úgy tűnik, nem véletlenül titkolta volna el az állami tulajdonú budavári ingatlanhasznosító társaság, hogy mennyiért adja bérbe a Várnegyed egyik legelőkelőbb részén fekvő Dísz tér 15. szám alatt található lakásokat, amelyek egyikében a budavári polgármester volt felesége is lakik. Legalábbis erre utalnak azok a közérdekű adatok, amelyeket a Magyar Nemzet bírósági úton kényszerített ki a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-től. Ezek szerint a patinás műemlék épület lakói olcsóbban bérelhetnek panorámás lakást az államtól a főváros I. kerületében, mint amennyiért Salgótarjánban, Baján, Nyíregyházán vagy épp Nagykanizsán lehet piaci alapon.

Kereskedőházak: nyakló nélkül ömlik a közpénz

Úgy tűnik, továbbra sem fukarkodnak a közpénzekkel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik – derült ki a társaságok által idén kötött szerződések listájából. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum arra utal, az állami cégek továbbra is bátran költik az adófizetők pénzét, miközben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 6 milliárd forint mínuszt termelt, indulása óta viszont kevesebb mint 3 milliárd forint hasznot hajtott a magyar vállalkozások számára.

Letelepedési kötvények: ki kell adni az offshore cégek adatait

A Fővárosi Törvényszék mai ítélete arra kötelezte az Országgyűlés gazdasági bizottságát, hogy hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvények jegyzésére jogosult, többségében adóparadicsomban bejegyzett cégek kötvényértékesítési engedély megadása során figyelembe vett adatokat.

Jogi háború a lex Mahir miatt

– Bevetjük a teljes jogi arzenált: nemzetközi fórumokhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulunk a reklám- és a plakátpiacot törvénysértően átszabó, tavaly decemberben elfogadott törvény és a végrehajtására múlt pénteki dátummal kiadott kormányrendelet miatt – mondta lapunknak Magyar György. A Magyar Nemzet tulajdonosának érdekeltségében lévő Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője szerint a május 1-je előtt a Magyar Közlönyben megjelentetett kormányrendelet tervezetének ismeretében számított erre a húzásra.

Bánki Erik feltűnő és eltűnő tízmilliói

Több furcsaságot is találtunk Bánki Erik vagyonnyilatkozataiban, amelyeket azt követően kezdtünk el átnézni, hogy kiderült: a fideszes képviselő úgy vett 2013-ban hetvenmillió forintért részvényeket, hogy szűk két évvel korábban feleennyije sem volt. A politikus által leadott dokumentumokban egyik évről a másikra tízmilliók jelennek meg, majd tűnnek el, és ami megmarad, annak az eredete is erősen megkérdőjelezhető.

Pintér nem mondja meg, ki áll a Hunguard mögött

„A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége nem a nyilvánosság előtt zajlik, a feltett kérdésekre nem áll módomban az írásbeli kérdés keretei között tájékoztatást adni” – közölte Pintér Sándor belügyminiszter, miután Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésben érdeklődött, ki áll a Hunguard Kft. mögött.

Hét évet kapott Vizoviczki

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban, számvitel rendjének megsértésében és hamis magánokirat felhasználásában felbujtóként bűnösnek találta a diszkópápaként is ismert Vizoviczki Lászlót a Fővárosi Törvényszék, amiért első fokon hét év börtönbüntetésre és több mint 600 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
Találatok: [4719]  Oldalak:   <<  <  43 44 45 46 47 48 49 50 51 52   >  >>