K-Monitor Adatbázis

Csütörtökön kezdődött a brókerbotrányok károsultjainak az állam ellen indított pere a Fővárosi Törvényszéken. Az 1652, vegyesen Quaestor, Hungária Értékpapír illetve Buda-Cash károsult felperesként a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a magyar állam felelősségét akarja bebizonyítani a 2015 tavaszán sorozatban bedőlt pénzintézetek által százmilliárdos nagyságrendben eltüntetett befektetői vagyon ügyében.

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.

Az MKB Bank rágalmazás miatt feljelentést tesz a Magyar Nemzet hétfői cikke miatt, ami szerint szerint az elmúlt években három-négymilliárd euró, vagyis ezerháromszáz milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról, ami az uniós pályázatokból a kormánypárti politikusoknak visszaosztott jutalék lehet.

Feltűnő igyekezettel cáfolja a kormánygépezet az új botrányt: elcsalt milliárdok vándoroltak keletre, hogy aztán arab strómanok befektetéseiként bukkanjanak fel újra itthon.

Beidézte a bíróság a magyar államot abban az eljárásban, amelyben 1652 brókerkárosult 28,8 milliárd forint kárának megtérítését követeli. Az első tárgyalás áprilisban lesz

A Magyar Nemzeti Bank formailag szabálytalanul büntette meg a brókerügyek egyes érintettjeit. Az igazságérzet ilyenkor a felelősök megbüntetéséért kiált, de közben a Parlament a visszamenőleges jogalkotás hibájába léphet azért, hogy a jövőben ne lehessen "kijogászkodni" a határozatokat.

Nem sokáig várt a kormány a válasszal arra, hogy a Kúria a közelmúltban két ügyben is kimondta: törvénysértő határozatokat közölt a jegybank alelnöke.

A jegybank alapítványai 2017 végén vállalati kötvény formájában közel 100 milliárdot toltak saját vagyonkezelő cégükbe, a pénzt állampapírokból csoportosították át. Az átcsoportosításnak a nagy Váci úti ingatlanprojekthez lehet köze.

2017 végén Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője 4,5 milliárd forintért megvett a bankjában egy 36,5 százalékos részvénycsomagot, növelve ezzel eddig is kontrollt jelentő részesedését. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója is hasonló összeget költött már el MKB-részvényekre. Hogyan nézzünk a hitelből vett részvényekre?