K-Monitor Adatbázis

A bíróság szerint mégsem vesztette el a jegybank alapítványának vagyona a közpénz-jelleget.

Valószínűleg előbb dönt a Kúria az MNB alapítványainak gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságáról, mint az Alkotmánybíróság az államfő hasonló beadványáról. A legfőbb bírói fórum egy konkrét perben március 30-ra ítéletet ígért, míg az alkotmánybírák a jegybanktörvény módosítása miatt előterjesztett államfői vétóról csak pár nap múlva határoznak. Érdekes lesz, ha a két fórum más-más következtetésre jut.

Az MNB saját tulajdonú kastélyszállodában nyaraltatja és képzi a dolgozóit Tiszaroffon, ami a jegybanki ingatlangazdálkodásról szóló jelentés szerint a legkevésbé sem gazdaságos, 88 ezer forintra jön ki az egy szobára jutó napi költség. Az ott lakók egy kis része viszont megfogta az isten lábát a hotellel, és mióta a bankárok betették a lábukat, az egész falut kiemelten támogatják.

Sok kritika éri mostanában a Magyar Nemzeti Bankot, a fanyalgók felelőtlen gazdálkodást emlegetnek, hovatovább úgy tüntetik fel az MNB elnökének tevékenységét, mintha a saját homokozójának tekintené a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás intézményét, milliárdokat szórva el az MNB alapfeladatához nehezen kapcsolható befektetésékre, felesleges hirdetésekre és hegedűvásárlásokra, nem beszélve az ingatlanvásárlásokról és a jövőbe fektetett beruházásként értelmezett alapítványokról. Az Átlátszó által nemrég közzétett MNB-igazgatósági határozatok sajnos egyáltalán nem cáfolják ezt a képet.

A kivitelező egyedüli pályázóként az a DVM Kft. lesz, amely az épület felújítását végezte, mielőtt az MNB megvásárolta az ingatlant az Eiffel Palace Kft.-től. A DVM négy tulajdonosából ketten az Eiffel Palace Kft. ügyvezetői. Most egy 484 négyzetméteres “exkluzív teret” alakítanak ki az épület hetedik emeletén Matolcsyéknak. Lesz teraszra tájolt elnöki tárgyaló, klubkönyvtár és pódium is.

Jogerősen megnyert perünk eredményeként a jegybank kiadta az Átlátszónak a Matolcsy-korszak első 13 hónapjában meghozott igazgatósági határozatok többségét. Egy ördögi csavarral az MNB ezt követően megtámadta a Kúrián a döntést, de a határozatok már nálunk vannak. Így amíg az államfő azon gondolkozik, hogy aláírja-e az MNB-törvény múlt heti, botrányos módosítását, mi közzétesszük a kiperelt határozatokat. Ezekből világosan kiderül, hogy úgy vesztette el a közvagyon jellegét az MNB alapítványainak pénze, hogy annak jelentős részét eleve csak az MNB közreműködésével költhették el.

Egyelőre nem döntött a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásaival foglalkozó jelentésről a jegybanki felügyelőbizottság. A vizsgálat vezetője szerint megmagyarázhatatlan, miért kellett egy adóparadicsomban bejegyzett cégtől 45,3 millió euróért ingatlant vásárolnia a jegybanknak. Az ötszázezer forint törzstőkével jegyzett eladó cég jól járt: hárommilliárd forint hasznot rakott zsebre.

Elveszíti közvagyon jellegét? Az alapítványi pénz az alapítványi pénz? A kormány olyan veszélyre hivatkozva titkosítaná Matolcsyék rejtegetett szerződéseit, amely ellen az MNB már most is védve van. A versenypiacon is próbálkozó állami cégek vezetői jó ideje fájlalják, hogy nyílt kártyákkal kell játszaniuk, és nemcsak az adófizetők, hanem a versenytársaik előtt sem maradnak titkaik. Az MNB viszont ott is rejteget, ahol nincsenek is versenytársak.

A parlament 118 igen szavazattal, 58 nem szavazattal elfogadta a fideszes Bánki Erik hétfőn reggel beadott, nagy vihart kavaró javaslatát, amely egyebek mellett kivenné az infótörvény alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait, ezzel meghiúsítva, hogy nyilvánosságra kerüljenek az alapítványok 260 milliárdos gazdálkodásával kapcsolatos részletek.