K-Monitor Adatbázis

Az olasz ENI teljesen kivonult Magyarországról: utolsó vagyoneleme, a kelet-magyarországi gázhálózat Orbán-közelbe, a MET-hez kerül.

Hamarosan egész városnegyedek nőnek ki a földből Budapesten. Az alábbi ábrán sorrendbe állítottuk a legnagyobb projekteket, a beépíteni tervezett négyzetméterek alapján. Érdekesség, hogy a top 4-be kizárólag magyar nagyvállalkozók érdekeltségei fértek be, külföldi befektetők ezen a pályán nem rúgnak labdába. A négy fejlesztés összértéke alsó hangon 550 milliárd forintra rúg.

Több mint 47 milliárd forintot fizetett az államkassza helyett látványcsapatsport szervezeteknek az OTP az elmúlt hat évben. Ezzel egészen biztosan a bank a legnagyobb tao-donor, hiszen minden hetedik adóforint tőlük érkezett a sportba. Korántsem a pénzintézet azonban az egyetlen olyan cég, amely milliárdos tételben adta társasági adóját sportszervezeteknek a tao-rendszer bevezetése óta.

Tállai András, a NAV elnöke és Mezőkövesd fideszes országgyűlési képviselője állampolgári bejelentés alapján megtudta, hogy a választókörzetében található Mol-kútnál magasak az üzemanyagárak – erről egyébként Facebook-posztok is köröztek –, és úgy döntött, hogy intézkedik az „illetékeseinél”.

A horvát kormány az ENSZ égisze alatt működő genfi választottbírósággal mondatta volna ki, hogy a Mol nyolc éve korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, törvényellenesen foglalta el a cég vezetői szintjeit, majd „elsunnyogta” a szerződésben vállalt olajfinomító-fejlesztéseket. A magyar vállalat azonban minden pontban legyőzte a vádló államot – és ezzel a Hernádi Zsolt elleni összes bizonyíték megdőlt. A horvát félnek ráadásul meg kell térítenie azt az 5 milliárd forintot, amit a Mol ügyvédekre, szakértői véleményekre költött.

A genfi választottbíróság álláspontja szerint Zágráb nem tudta bizonyítani az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében folytatott perben, hogy a vádlott kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett – derült ki a Vecernji List című napilap által szombaton nyilvánosságra hozott genfi döntésből, amit az MTI szemlézett.

Magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az alapba magyar részről beszállt az Exim, a Mol és az OTP. Az Index úgy tudja, hogy Orbán Viktor évtizedes barátja, egy hazájában vegyes megítélésű jobboldali politikus és annak fia a történet kulcsszereplői. A hivatalos közlemény szerint az alap leendő befektetései elsősorban az informatika és a smart industry területén valósulnak majd meg. Az alap által generált tőke 40 százalékát Magyarországon kell befektetni. A hazai legfelsőbb állami körök különös jordán, török, emírségi kapcsolatai után van tehát immár egy portugál vonal is.

A Mol soha véget nem érő története az INA-val újabb fordulóponthoz érkezett a múlt héten. Egyrészt az orosz Roszneft bejelentkezett a cégért, másrészt a Mol a svájci szövetségi bíróság előtt végleg megnyerte a 2014 év elején indított eljárást, ami kimondta, hogy a Mol nem korrupcióval szerezte meg az INA-t és az eredeti, 2009-es megállapodást továbbra is érvényes.

A horvát állam elveszítette a magyar olajcéggel szemben indított pert.

A Mol nyitott arra, hogy eladja részesedését a horvát olajipari vállalatban, addig viszont továbbra is a legjobb tudása szerint működteti az INA-t - közölte Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában hétfőn.