K-Monitor Adatbázis

A közigazgatásban eddig példátlan összegeket osztottak szét a választások környékén négy minisztériumban, ennek részleteit cikksorozatban mutattuk be. Az azóta leköszönt Lázár János Miniszterelnökségén dolgozóknak összesen 3,3 milliárd forintot fizettek ki rendes bérükön felül – derült ki a kancelláriának a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából.

Tavaly december óta sokat cikkeztünk arról a rejtélyes vadászkastélyról, amely Lázár János és családja birtokai között „nőtt ki” a földből. Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kapcsolatban Hódmezővásárhelyen régóta azt pletykálták, hogy a város melletti tanyavilág szélén, Batidán található luxusingatlan valójában az övé

Árverésen, 500 millió forintos kikiáltási áron próbálta a végrehajtó eladni azt a kisteleki wellness szállodát, amire a magyar állam 822 millió forint uniós támogatást adott. Hogy miként fizethette ki a teljes uniós támogatást a félkész épületre az akkor Lázár János vezette minisztérium, talán már sosem derül ki.

Több mint kétezer emberét jutalmazhatta meg Balog Zoltán még emberi erőforrások minisztereként a választás előtt. Fejenként átlagosan 2 millió forint volt a bónusz.

A földhivatal elutasította az állam elővásárlási bejegyzését értékes budapesti, belvárosi lakásra, de a volt Malév-székházat már megszerezték a világörökségi előjoggal.

Az elektronikus közbeszerzési monopóliumot is sikerült a miniszterelnök vejének köréhez irányítani.

Kisebb pánik tört ki nemrég az I. kerületben, mert többen kaptak arról szóló értesítést, hogy az állam elővásárlási jogot akart bejegyeztetni a lakásaikra a világörökségi törvény alapján. A földhivatal elutasította a kérelmet, mert a törvény lakásokra nem vonatkozik, de a tulajdonosok aggódtak, hogy egy jogszabálymódosítással az állam később mégis elővásárlási jogot szerez a lakásaikra, amiket úgy nehezebben tudnak majd eladni. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy nem tervezik kiterjeszteni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő lakásokra.

Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult. A fel- és bejelentéseiről ismert egykori Fidesz-tag azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra az OLAF jelentését az uniós finanszírozású közvilágítási tendereknél történt súlyos szabálytalanságokról.

Újabb információkhoz jutottunk a kastélyról, amelyet Lázár János és családja Hódmezővásárhely melletti földjei ölelnek körbe. Beszéltünk egy olyan cég vezetőjével, amely részt vett az építkezésben, és az is kiderült, hogy Lázárék a földjeiket bekerítve elzártak egy önkormányzati tulajdonban lévő utat.

Az uniós támogatásokra rátelepedett pénzszivattyú több ezer milliárdos hozamából szép summa csorog le a tendergépezet olajozott működését biztosító közbeszerzési tanácsadóknak is. A velük kötött többéves keretszerződések a választások után is lehetőséget adnak az eljárások Fidesz-barát irányban tartására.