language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  11 12 13 14 15 16 17 18 19 20   >  >>

Kamugyanús külügyi eljárás: 20 hónap után ledarálták a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat

Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként.

Súlyos korrupciógyanút sejtet a Hadházy Ákos által közzétett bírósági végrehajtói levél

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) tagjainak küldött, súlyos korrupciógyanút sejtető levél – amelyet az igazságügyi tárca államtitkára, illetve már nyilvánosságára hozatala előtti napon a végrehajtói kar is hamisítványnak nevezett – arról szólt, hogy a minisztériummal állítólag előre egyeztették a tisztújításra készülő szervezet új elnökségének névsorát, mondván, hogy rájuk kell majd egységesen szavazni.

Most 22 ezer hektár földet ad el a magyar állam

Újabb állami földterületek, ezúttal a 10 hektár térmértéket meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdálkodókhoz. Az agrártárca az intézkedéssel a kis -és közepes gazdaságokat és a helyi termelők földhöz juttatását támogatja – jelentette be az Agrárminisztérium (AM).

Schadl György most újra megpróbálja elmagyarázni, hogy nem bűnös, Völner Pált beidézték, de nem ment el

Kedd reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a Völner-Schadl ügy tényleges bírósági tárgyalása, a bizonyítási eljárás, miután két hete a Fővárosi Törvényszéken lezárult az előkészítő eljárás, ahol, mint megírtuk egy kivételével az összes végrehajtó és a Schadl-ügy néhány mellékszereplője is elismerte a bűnösségét és elfogadta az ügyészség által ajánlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot.

Hárommillió forintra bírságolta a közép-budai tankerületet a Közbeszerzési Döntőbizottság

Kimondta a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy a Közép-Budai Tankerületi Központ közbeszerzései megsértették a közbeszerzési törvényt, miután a Momentum hegyvidéki képviselője, Novák István bejelentést tett erről – közölte szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a párt.

A 820 milliós füredi „kutatóközponthoz” kellett még egy röntgenosztály, őrző-védő cég nyert rá uniós pénzt

Ahogyan arról mi is írtunk, három építőipari cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden EU-forrásokból. Azonban az abból felépült luxuslakások és magánklinika felfuttatásához kellett egy komplett röntgenosztály is, amelynek kialakítására egy őrzéssel-védéssel és takarítással foglalkozó cég kapott kereken 30 millió forint uniós támogatást – vette észre a füredi épületen utólag egy kisebb „köszönőtáblán” Hadházy Ákos.

Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen

Írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek a momentumos Tompost Márton. Afelől érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamely tankerületi igazgatóval szemben, ha igen, milyen feltételezett bűncselekmény miatt és mely tankerületek érintettek.

820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra

Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.

A spórolás jegyében az Orbán-kormány módosítja az autópálya-koncessziós szerződést

„A kormány számos más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést és az állami felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött” – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfői közleményéből. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, már nem fejtették ki.
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  11 12 13 14 15 16 17 18 19 20   >  >>