language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5943]  Oldalak:   <<  <  263 264 265 266 267 268 269 270 271 272   >  >>

Nemzeti Schmitt-ügyek Kormánya

Bár a 2010-es választást megelőző hónapokban valószínűleg kevesen tudták, hogy Schmitt Pálból köztársasági elnök lesz (a plágium-história pedig ennél is szűkebb körben lehetett csak ismert), a választási programként elővezetett Nemzeti Ügyek Politikája meglehetősen bőséges terjedelemben tartalmaz olyan erkölcsi állásfoglalásokat, amelyek sorvezetőként szolgálhatnak a hasonló esetek megítélésénél.

Schmitt már korábban közölte Orbánnal: maradni akar

Nem mond le posztjáról Schmitt Pál köztársasági elnök. Az államfő ezt szerdán Szöulban, egy nappal azután közölte, hogy nyilvánosságra hozták a kisdoktorija ügyében született vizsgálati eredmény összefoglalóját. Az MTI Hírcentrum kiküldött tudósítójának elmondta: a vizsgálati eredmény megerősítette korábbi döntésében, így továbbra is posztján marad.

Egyetemi oktatók: a plágium eltussolása erkölcstelen, jog- és tudományellenes

A köztársasági elnök disszertációjának ügyében felállított tényfeltáró bizottság jelentése megcsúfolja a tudományos közélet elemi erkölcsi normáit és eljárási szabályait – olvasható az egyetemi oktatókat és kutatókat tömörítő Oktatói Hálózat állásfoglalásában.

NOL: Véleményünk Schmitt plágiumáról: Tolvaj!

Az e célra alakult vizsgálóbizottság megállapította, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációja hosszú oldalakon át „teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat „egy Nikolai Georgiev-munkával”.

Összeférhetetlen testület: Schmittnek lejtett a pálya

Az egyetem sokáig nem hozta nyilvánosságra, hogy kikből is áll az a bizottság, amelynek a Schmitt Pál elleni plágiumvádat ki kell vizsgálnia. Tóth Miklós dékán a most lezárult vizsgálat bejelentésekor azt nyilatkozta: azért van szükség rá, hogy a testület összetétele és munkája a jelentés elkészültéig titokban maradjon, hogy a tagok zavartalanul és pártatlanul dolgozhassanak.

Gazdag üzletemberek Cameron vacsoravendégeinek listáján

Nyilvánosságra hozták David Cameron brit kormányfő vacsoravendégeinek listáját, amelyen jól ismert tory-szimpatizáns üzletemberek találhatók. Állítólag 87 millió forintnak megfelelő összegért lehetett belépőt szerezni, ezért nemcsak vacsorát kaptak a résztvevők, de befolyást is szerezhettek. Cameron gyorsan lezárná a botrányt, és maximalizálná a pártoknak adható támogatásokat.

Esztergomot még az ÁSZ is húzza

Szabálysértési eljárást indított az Állami Számvevőszék az esztergomi önkormányzat ellen a közelmúltban, mert határidőre nem tett eleget a város pénzügyi helyzetének vizsgálatához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének - jelentette be az ÁSZ elnöke.

Hét év börtön a pécsi buszprivatizációért

A Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) volt vezérigazgatóját, K. Lászlót hűtlen kezelés miatt hét év szabadságvesztésre ítélte az elsőfokú bíróság, mivel az 57 esztendős közlekedési mérnök milliárdos kárt okozott, amikor úgy rendelkezett, hogy cége értékesíti a teljes buszparkját, majd visszabérli ugyanazt a flottát. Az ügyben egyedül a volt cégvezért vonták felelőségre.
Találatok: [5943]  Oldalak:   <<  <  263 264 265 266 267 268 269 270 271 272   >  >>