K-Monitor Adatbázis

Százmilliókat költöttek rá a pénzünkből, de lassan két éve nem csinálnak semmit. És most úgy tűnik, egy darabig még nem is nagyon fognak. Az állami tulajdonú KAF – vagy hosszabb nevén Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. – nem egy különösebben ismert szervezet, de nem is nagyon hagytak neki teret a bemutatkozásra.

Kormányzati körökből régóta jelezték a Népszabadság munkatársainak, hogy valami történni fog velük, és a kiadón belül is jelentkeztek baljós előjelek. Itt van a lap megszűnésének színfalak mögötti története.

A tények egyértelműen cáfolják a kormány meséjét, de nekik már az is elég, ha el tudják bizonytalanítani az embereket, és megalázhatják az újságírókat.

Nemhogy nem csitul, folyamatosan fokozódik a dél-koreai elnök, Pak Gunhje korrupciós botránya, ami miatt már százezrek követelik tüntetéseken a távozását. Pak több terhelő vallomás szerint gyakorlatilag döntési jogköröket engedett át az ország egyik oligarchájának, a lobbista Csoj Szunszilnek, aki afféle sámánként is működött az elnök mellett azon túl, hogy teljes beleszólása volt a személyzetpolitikába, és minden tájékoztatót megkapott, amit az elnök is.

Eleve furcsa hangulatban vonult be a terézvárosi önkormányzat nagy üléstermébe pénteken délután háromkor a 30-40 Benczúr utcai lakos, Simonffy Márta alpolgármester, Matus István főépítész, Papp Katalin kerttervező, Mogyorósi Sándor jegyző és több helyi képviselő. A hangulat azért volt feszültséggel teli, mert mind a két fél pontosan tudta, miért vagyunk itt, ezen a nagy politikusi rutinnal munkaidőre összehívott lakossági fórumon.

A 2010 utáni felfutás azt a korábbi bejegyzésünkből is ismert tényt mutatja, hogy a választási győzelmet követően az állami cégek a piacilag indokoltnál sokkal nagyobb arányban kezdtek hirdetni ezekben a lapokban. Ami talán kevésbé ismert, hogy a 2015-ös összeveszés után milyen drasztikus mértékben csökkentették hirdetéseiket a Simicska-lapokban ezek a hirdetők. Az is látszik, hogy a csökkenés hónapokkal a nyilvános konfliktus előtt kezdődött.

Eddig 800 millió forintot költött Rakamaz település egy uniós pénztemetőnek tűnő vízi tanösvény kialakítására, ami rádásul még mindig nincs kész. Az első ütemben 590 millió forint uniós pénz mellé több mint 70 milliós hitelt is felvettek, így összesen 660 millió forintot fordítva a projektre, amiből viszont hiányzik minden olyan látványelem, ami miatt a látogatók betérnének. Ez az oka, hogy az új városvezetés újabb, ezúttal 228,5 milliós, önrész nélküli uniós támogatásra pályázott.

Egy Tények-riport miatt 5,7 millió forintos sérelemdíjat kell kifizetnie az Andy Vajna tulajdonában álló TV2-nek, valamit főműsoridőben kell bocsánatot kérniük Spéder Zoltántól.

"Örülök, hogy a miniszter úr aggódik a karrierem miatt, de én inkább az ő karrierje miatt aggódnék" - mondta Tarlós István a Hírtévének csütörtök este Lázár Jánosra reagálva. A miniszter a csütörtöki Kormányinfón a hármas metró felújítása körüli vitákra utalva úgy fogalmazott, Tarlós karrierjét meghatározza, hogy mindig valakibe bele kell kötnie.