K-Monitor Adatbázis

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.

Drága utak, átláthatatlan gazdálkodás, összefonódások. Néhány címszó a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara működéséről készített jelentés vezetői összefoglalójából.

A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványnak majdnem sikerült teljesen megúsznia azt a másfél millió forintos bírságot, amit azért szabtak ki rá, mert elhallgatta, hogy szövevényes kapcsolati háló köti az általa osztott uniós pénz nyerteseihez. Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokonsága és ismeretségi köre egymás között osztotta az uniós pénzt, majd a bírság miatt nekiment a közbeszerzési hatóságnak.

Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?

Súlyos gazdasági visszaélésekre, gyanús számlákra és kifizetésekre, haveri kapcsolati rendszerben működő megbízásokra derült fény a BKIK belső átvilágítása során. A szervezet régi és új vezetése egyaránt érintett.

A főpolgármester szerint egyetlen ügy van a jelentésben, ami a 2010 utáni érához kapcsolódik: ez egy közbeszerzés megkerülése, amikor ellenőrző mérnöknek a BKK Közutat nevezték ki.

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.

Nyilvánosságra került az OLAF-jelentés a 4-es metró beruházásáról. 60 milliárd forintot kérhetnek vissza a szabálytalanságok miatt.