language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  35 36 37 38 39 40 41 42 43 44   >  >>

Barroso leokézta Paksot

Orbán Viktor szerint az egész Unió energiabiztonságát növelheti a magyar-orosz együttműködés. A miniszterelnök erről a Jose Manuel Barrosonak címzett levelében ír. A kormányfő ebben azt is megígéri, hogy folyamatosan tájékoztatja az Európai Bizottságot a fejleményekről. A kormány nyilvánosságra hozta Barroso elnök válaszlevelét is, amely szerint alapvetően rendben van az eljárás.

Paks 2: A 41-es és a 103-as csapdája.

Általában kérdezett az Energiaklub, a Bizottság konkrétan válaszolt, de a jelek szerint hiányosan – vagy ki tudja. Brüsszel az Euratom-egyezmény 41. cikkét említi, amellyel kapcsolatban nem kereste meg a kormány, utóbbi viszont a 103-asra hivatkozik, hogy annak alapján nem volt kifogása az uniónak az oroszokkal tervezett szerződéssel. Az Energiaklub máris új levelet írt az uniónak, mert tisztán szeretni látni az ügyben.

Paks: Brüsszel nem emelt elvi kifogást

Az Európai Bizottság, bár tett néhány érdemi észrevételt, nem emelt elvi kifogást a paksi erőmű bővítését illetően a magyar kormánytól az Euratom Szerződés 103. cikkének megfelelően megkapott megállapodástervezet alapján, de az EU-jog számos további vonatkozását, így a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályokat is be kell tartani - írta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intézett levelében.

Paks 2: Az LMP kéri majd a beszállítók adatait

Az LMP minden olyan cég adatait ki akarja kérni a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től és a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től, melyek közpénzből vagy uniós forrásokból részesülnek a paksi bővítés keretében.

Vona: a bővítés ügyében a Fidesz és az MSZP cégbirodalmainak vitája zajlik

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a Fidesznek és az MSZP-nek a paksi atomerőmű bővítése körül folyó vitája arról szól, hogy melyik politikai erő cégei tudják megszerezni a 40 százalékos magyar részvételi lehetőséget.
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  35 36 37 38 39 40 41 42 43 44   >  >>