language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  35 36 37 38 39 40 41 42 43 44   >  >>

Ismeretlen tartalmú szerződésre bólint rá a kormány

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a múlt héten a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés utólagos legalizálásához használja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányt és a Fidesz parlamenti többségét. Miközben a két testületnek előre kellett volna jóváhagynia a paktum megkötését. Ráadásul a kormányzat és a kétharmados parlamenti többség olyan egyezségre bólint rá, amelynek a részletei még kidolgozatlanok.

Háromesélyes a brüsszeli atomvizsgálat

Nagy az érdeklődés a tagállamok és az EU részéről is a paksi atomügylet iránt. Lapunk brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy míg energiaügyi szempontból rendben van a paksi megállapodás, addig a közbeszerzési szabályok szempontjából még csak most kezdődik a bizottság vizsgálata.

Tényleg indulhat EU-vizsgálat Paks miatt

Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen – véli Felsmann Balázs energetikai szakember, volt szakállamtitkár.

Ezt kell tudnia a paksi erőműről

Két új erőműblokkot épít az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern a Pakson, a 10-12 milliárd eurós beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Budapesten, miután Moszkvában orosz-magyar nukleáris energiai megállapodást írtak alá. Tájékoztatása szerint az első új blokk 2023-ban kezdhet működni és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége.

Így kötötték meg Magyarország legdrágább üzletét

Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  35 36 37 38 39 40 41 42 43 44   >  >>