K-Monitor Adatbázis

Nem tartozik a nyilvánosságra, miért és mennyiért vásárolt veszteséges vízerőművet Erdélyben az állami tulajdonú MVM romániai leányvállalata – derül ki Fónagy János írásbeli kérdésre adott válaszából.

Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.

A Mészáros-csoport korábban holdingba szervezte agrárérdekeltségeit, a mintegy 40 céget egy csúcsvagyonkezelő fogja össze, a Talentis Agro Zrt.-t tavaly februárban alapította Mészáros Lőrinc és felesége, Kelemen Beatrix. Azt viszont nem verték nagydobra, hogy külföldi vállalkozás és azzal egy csinos romániai földbirtok is került a portfólióba. Márpedig a Talentis Agrónak tartós részesedése nemcsak az olyan ismert Mészáros-cégekben van, mint a Búzakalász 66′ Kft. vagy a Vivienvíz Kft., hanem a Farmland Development Srl-ben is. A mérlegbeszámolójához fűzött kiegészítésből tudható, hogy 100 százalékos tulajdonos a Bihar megyei Margittán (Marghita) bejegyzett társaságban.

Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását - jelentették ügyészségi értesüléseikre hivatkozva a román hírügynökségek.

Pedig nekik mindegy lehetne, hiszen Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Az RMDSZ-ből, amelynek politikusai hangosan tiltakoztak az erdélyi magyar politikusok elleni DNA-eljárások ellen, nem tudtuk kiszedni, mit szólnak hozzá, hogy a Néppárt Laura Codruţa Kövesit támogatja az Európai Ügyészség élére. A Fideszből Deutsch Tamás mondta meg, hogy alkalmatlannak tartják Kövesit.

Laura Codruţa-Kövesit az EU testülete a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére választaná, de éppen akkora hívták be gyanúsítottként, mikor az európai parlamenti meghallgatása lenne.

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Az országát ért korrupciós, és jogállamisággal kapcsolatos vádakra válaszolva Viorica Dăncilă inkább Nyugat-Európára és Brüsszelre mutogatott.

A sepsiszentgyörgyi születési volt romániai főügyészt menesztették hivatalából országában, mivel a román kormányzó párt vezetőjét szerette volna levadászni. Az EU testülete azonban őt szeretné a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére, de országában ennek sokan nem örülnek.