A mérkőzéseken ott sem lévő játékosok, edző szerepeltetése a jegyzőkönyvekben, és senki nem vett észre semmit. Rendőrségi nyomozás adhat választ arra, hogy mindez a tao-pénzekért történt-e.
A 24.hu beadványa nyomán jelentést adott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, leszögezve: a vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős Bp2017 Kft.-nek ki kell adnia a Hosszú Katinkával és cégével kötött szerződések részleteit. Csakhogy a Bp2017 Kft. korábban azt állította lapunknak: nincs ilyen szerződése Hosszúékkal a Duna Aréna használatáról.
A vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős állami cégnek kell kiadnia azt a szerződést, amelyből kiderülhet, hogy kivel állapodott meg és mennyit fizet Hosszú Katinka úszóklubja a Duna Aréna használatáért – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentéséből.
A Kúria – azaz a legmagasabb szintű magyar bíróság – október 25-i döntése végérvényesen kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít. A döntés hatása finoman szólva is jelentős, a társasági adó felajánlásán keresztül a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 360 milliárd forint áramlott a támogatott csapatsportokba az elmúlt években, és idén legalább további 90 milliárddal lehet számolni. Most talán az is kiderül majd, hogy kik dobták össze ezt a rengeteg pénzt, ahelyett, hogy adót fizettek volna. Na meg, hogy mire költötték el.
A vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős Bp2017 Kft.-nek ki kell adnia a Hosszú Katinkával és cégével kötött szerződések részleteit - írja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentésében, amit a 24.hu beadványa nyomán készítettek.
A pályák mellé öltözőket is építenek – erre 2,8 milliárd forintot szánnak.
Lázár támogatni fogja Tiba István javaslatát, amely a sportszervezetek adóterheinek csökkentéséről szól, mert szerinte ezek a cégek nem ipari, gazdasági tevékenységet folytatnak, mégis iparűzési adót kell fizetniük. Támogatja-e a kormány azt a népszavazási kezdeményezést, hogy rendszeresen vessék össze a politikusok vagyonnyilatkozatait a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatokkal. "A legdemagógabb dolog, hogy vagyonnyilatkozatokkal hergelik a választópolgárokat" - jelentette ki Lázár, aki hozzátette (sokadszorra megismételve ezt a kormányzati panelt), hogy a magyar vagyonnyilatkozati szabályozás az egyik legszigorúbb Európában.
– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.
Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Eroforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. De ettol még a magyar sport továbbra is tele lesz nehezen követheto pénzekkel.
A Kúrián is megnyerte a tao-támogatások nyilvánossága érdekében indított perét a Transparency International Magyarország (TI). Mindez azt jelenti, hogy nem lehet tovább titkolózni: az illetékes minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely vállalatok fizették társasági adójukat (vagy annak egy részét) az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak.
