2016 végéig 360 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a sportba a költségvetés helyett. Tavaly minden eddiginél nagyobb összeget engedett át a kormány.
Nem kell fizetni, elég regisztrálni a játszótér használatáért – magyarázkodik a hajdúhadházi önkormányzat. A helyiek most hallanak erről először.
Nyolcvanmillió felárat fizetett az úszó vb szervezője azért, hogy szeptember 30. helyett 15-ére helyreálljon a rend a Városligetben. Az eredeti határidőt sem sikerül tartani.
Bár februárban visszaléptünk a 2024-es olimpiai pályázattól, az ezért felelős céghez 39 milliós árbevétel befolyt még, viszont ennek ellenére sikerült 9,2 milliós veszteséget összehoznia.
A NAV-elnök által vezetett Mezőkövesd FC sem volt hajlandó bemutatni, hogy mire költötték a hozzájuk befolyt tao-forrásokat. Ők is a felcsútiak sorsára jutottak.
A hétvégi forduló egyik kuriózuma a Vasas–Haladás mérkőzés volt, amit a huszadik percben félbe kellett szakítani a világítás meghibásodása miatt. A beszámolók szerint előbb a reflektorok egy része hunyt ki, majd hamarosan az összes. A stadion világítását 2015 tavaszán az akkor Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. újította fel egy másik céggel közösen, nettó 110 millió forintért. A megbízást a Nemzeti Sportközpontoktól, azaz az államtól nyerték el.
Velencén sokan háborognak amiatt, mert egy cégnek meglehetősen hosszú időre, 60 évre használatba adta a gárdonyi önkormányzat a Velencei-tó egyik szabad partszakaszát – derül ki a Közérdekvédelmi Központ bejegyzéséből. A korrupció ellen küzdő Közérdekvédelmi Központot a Jávor Benedek (a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője) által alapított Zöld Műhely Alapítvány, illetve a Juhász Péter (az Együtt elnöke) által fémjelzett Igazmondó Alapítvány hozta létre idén nyáron.
Hulladékként vették meg az úszópalota egyes részeit, erősítette meg az a cég, amelynek a telepére szombaton kamionokkal szállítottak a szerkezetdarabokat. Azt viszont nem árulták el, kivel szerződtek.
Hamarosan kiderülhet, mely cégek öntik a pénzt a miniszterelnök és más politikusok kedvenc sportklubjaiba. A kormány törvénymódosítással korlátozná a nyilvánosságot.
A gyepen Vasas-mezes edző adja az utasításokat, de nem visszhangzik minden szava, sehol egy kidagadt ér a fején, mint kollégái egy részétől megszokhattuk. Irigylésre méltó higgadtsággal magyarázza el a bóják közti feladatokat Pécel- és Barca-mezes tanítványainak, az ötfős kis csapatnak.
A tizenéves fiúk olykor fegyelmezett mozdulatokkal teljesítik is őket, persze van, aki lóg.
Pedig nem a híres kölni edzőképző különdíjasa, még csak sportpszichológiai képesítse sincs. Ő Váczi Zoltán, a 90-es évek cselgépe, a magyar Paul Gascoigne – játéktudása és alkoholfogyasztási teljesítménye a hasonlat alapja –, az egyik utolsó olyan középpályás, aki mert és tudott úgy a labdához nyúlni, hogy attól tátva maradt az ember szája. Megfordult számos NB I-es csapatban, a válogatottban, 36 évesen is hívták a Bundesligába, de nem ment, erről később.