K-Monitor Adatbázis

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint bőkezűen kiegészítik a Puskás Ferenc Stadion és kapcsolódó projektek kivitelezésére szánt költségvetést – ami eddig sem volt szerény a maga 190 milliárdos keretével.

Futópálya a Puskás-stadion tetején nem biztos, hogy lesz, de az ár már így is közel jár az eredetileg tervezett ötszöröséhez. Nem sokkal az Eb előtt lenne kész az új aréna.

A magyar közvélemény szinte megbénult, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Aztán a sokkból felocsúdva eszünkbe jutott pár ünneprontó kérdés a monumentális projekt kapcsán. Van-e bármilyen racionális magyarázat a stadion árára? Az eredeti tervekhez képest végül megőrzik-e a régi Népstadion helyi védettség alatt álló lelátóját, vagy az ikonikus lépcsőtornyokat, ahogy az korábban elhangzott? Lesznek-e a stadionban a futballon kívül hat-hét másik sportágnak is edzőtermei, ahogy mondták? Világszinten is egyedülálló építészeti bravúr lesz-e az új létesítmény, ahogy ígérték? Lehet-e már most látni olyan tervezésbeli hiányosságot, ami tovább fogja emelni a projekt költségeit?

A kormány a hétfői Magyar Közlönyben tovább részletezte a a Puskás Ferenc stadion felépítésének állami támogatását.

A ZTE-tulajdonos cége, a Pharos '95 építheti meg közel 4 milliárd forintból a Dél-Pesti Utánpótlás Centrumot Kispesten, derül ki a közbeszerzési eljárás eredményhirdetéséből. A 3 ezer négyzetméteres épületre és az a melletti edzőpályákra 3,9 milliárdot adnak – ezt a projektet eredetileg 2,5 milliárdból akarták kihozni, aztán 2016-ban emeltek a kereten. A közbeszerzést aztán a Nemzeti Sportközpontok újra kiírta 2016 decemberében, ennek született most eredménye.

Az Európai Unió Közbeszerzési Értesítőjében megjelent hirdetmény szerint 3 milliárd 894 millió 850 ezer 192 forintért építi meg a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrumot a dunavarsányi Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a budapesti Wire-Vill Energetikai és Ingatlanfejlesztő Kft.. A szerződést február 22-én kötötték meg.

Nem a világbajnokságra készülő uszodánál volt az első és az egyetlen blöff a budapesti állami építkezések lebonyolításában. A beruházások egész rendszerét áthatja az átverés, és súlyos milliárdok jelentik a tétet.

Újabb 90 milliárd forint jut az eddigi 100 milliárd mellé a Puskás Stadion beruházására. Az összes fölépült és tervezett stadionra fordított vagy fordítandó közpénz összege 315 milliárdnál tart.

A projekt révén nyolc futballpályát és egy oktatási épületet alakítanak ki a XIX. kerületben. A Nemzeti Sportközpontok tenderét a Pharos ’95 Kft. és a Wire-Vill Kft. nyerte.

„AZ ÉN FEJEMBŐL INDULT EL AZ EGÉSZ, HOGY ÚGY MONDJAM, MERT ÉN AZ ORBÁNNAL JÓBAN VAGYOK.” Ezt az Újvidéken élő legendás fociedző, Árok Ferenc mondja, amikor a szerb harmadosztályban játszó csapat, a Topolya TSC focicsapatának hárommilliárd forintos magyar állami támogatásáról kérdezzük. Hozzá azután jutottunk el, hogy a Vajdaságban próbáltunk utána járni, miért megy a magyar adófizetők pénze a Topolyának.