K-Monitor Adatbázis

A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.

Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól.

Ahhoz képest, hogy augusztus 15-én, a bajnoki rajttal felavatták a paksi csapat teljesen elkészült arénáját, most újabb pénzeket kap a létesítmény az államtól. Pontosabban Paks város önkormányzata, hogy azt a stadionra fordítsa - derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A megjelent kormányhatározat szerint a "a kormány egyetért (...) a Paks labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztési beruházás módosított műszaki tartalommal történő megvalósításával." A beruházás megvalósulása érdekében 150 millió forint többletforrást biztosít a kormány a város önkormányzata részére. Ennek érdekében a kormány felkérte Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter bevonásával azonnal határidővel gondoskodjon az összeg rendelkezésre állásáról.

Hetek óta vizsgálják a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna külső burkolatát, a szakemberek darabonként nézik át a fal betonelemeit. Az üzemeltető a 24.hu kérdésére elismerte, hogy számos komoly hibát találtak, azt viszont határozottan cáfolták, hogy egy mázsás elem lezuhanása miatt indult volna a felülvizsgálat.

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ennek hiányában szüntette meg ugyanis a nyomozást abban a 24.hu által feltárt ügyben, hogy az Iron Corporation szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Az eljárás annak ellenére véget ért, hogy a 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – nincs szerződés a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára.

Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.

Miután 2-1-re megverte a Kispest Honvédot, harmadik helyen végzett az NBI-ben, ezzel indulhat a nemzetközi kupában a Puskás Akadémia. Nem találtam megfelelő statisztikát, de szinte biztos, hogy az egyik legkisebb lélekszámú településként jutott ki az európai fociporondra az 1800 fős Felcsút.

Napi 695 millió forintot költött sportra a kormány a veszélyhelyzet bevezetése óta. A járvány sem szegte kedvét a kormánynak attól, hogy öntse a pénzt a sportba. Míg a veszélyhelyzet bejelentésétől, vagyis március 11-től április 23-ig napi szinten még "csak" 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra (összesen kb. 9 milliárd forintot), addig június 2-ig ez a szám már napi 695 millió forintra (összesen 51,5 milliárd forintot) nőtt.

161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el. Az átcsoportosított összeg legnagyobb része, közel 78 milliárd forint a turisztikai fejlesztésre megy el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megkap 55 milliárdot a kiemelt közúti projektekre, további 13,4 milliárd forintot pedig a vasúthálózat fejlesztésére. Hogy ez a Budapest–Belgrád vonalra megy-e el, vagy más vasúti projekt lesz belőle, azt nem részletezték.

Főleg néhány megyeszékhelynél durvult el a pénzköltés a sportlétesítmények fenntartására. A lakosság egészségi állapota ettől biztosan nem lesz jobb.