K-Monitor Adatbázis

A Divinus Zrt. most Angyalföldön építkezik, eddig több balatoni projektje is volt.

Másodfokon is pert nyert az Átlátszó, a Magyar Lovassport Szövetség cégének ki kell adnia, mire költött el 2,8 milliárd forint közpénzt a Csekonics programban, amelyet a lap szerint sok kritika ért lovas körökből.

Hiába száradt ki a tó, az EU-s pénzt már megnyerte a falu.

Kétéves együttműködési megállapodást kötött a 4iG Nyrt. az Ökumenikus Segélyszervezettel, amelynek keretében Magyarország egyik legnagyobb távközlési, és infokommunikációs vállalatcsoportja összesen 161 millió forinttal támogatja a szervezet működését.

Három magyar és egy finn üzletember van abban a cégben, amelyik megvette a dél-finnországi Iitti melletti motorpályát, a KymiRinget, írja a Kouvolan Sanomat. A lap szerint a 4,6 kilométeres pályát az augusztusban alapított Finland Motorsport Circuit Holding szerezte meg, aminek az igazgatótanácsában ott ül Mika Wilska, Rabb Sándor és Őry Tamás, utóbbi Szijjártó Sarolta férje, azaz a magyar külügyminiszter sógora.

Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek.

Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak.

Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra.