Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek ügyében, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet – értesült a Magyar Idők. A kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt. A bíróság akár új eljárásra is kötelezheti a Fővárosi Ítélőtáblát, amely felmentette a vádlottat.
Orosz, izraeli, de még egy román szálra is bukkantak a BuzzFeed amerikai hírportál oknyomozói, amikor annak próbáltak utánajárni, kik lehettek a végrehajtói és a megbízói annak az összehangolt, NGO-k elleni nagyszabású nemzetközi műveletnek, amiről csütörtökön az Index is beszámolt. A végrehajtók által titokban rögzített hangfelvételek landoltak Bayer Zsoltnál, majd ezekre építette kommunikációját a kampány finisében az Orbán-kormány.
Egy izraeli hátterű, illegális titkosszolgálati módszereket is alkalmazó, jórészt exkémekből álló privát biztonsági cég emberei dolgozhattak rá azokra a civilekre, akikben van egy közös: mindegyiküket kipécézte az Orbán-kormány.
Milliárdokat elcsaló, nemesfémmel kereskedő bűnszervezet akart belügyminisztert csinálni a Jobbik frakcióvezető-helyetteséből, parlamenti képviselőjéből, Staudt Gáborból – többek között erről beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott videóinterjújában a csapat egyik kiugrott tagja, ügyészségi feljelentését ismertetve. A családjával együtt halálosan megfenyegetett férfi a beszélgetés során hangsúlyozta, a több milliárdos áfacsalást végrehajtó bandát a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori alezredese irányította, aki korábban évekig Staudt bizalmasa és tanácsadója volt. Forrásunk hozzátette: kettejüknek a bűnös úton megszerzett vagyonnal hosszú távú politikai céljaik voltak, többek között az, hogy Staudt “minimum belügyminiszter” legyen, az alezredes pedig legalább az államtitkára. Az interjúból kiderül az is, hogy a bűnbanda az áfacsalás után sem hagyott fel a bűncselekmények elkövetésével és egy Bálint nevű ismerősük közreműködésével komoly vállalkozókat károsítottak meg. Az ügyről már korábban írtunk, s megkerestük Staudt Gábort is, amint válaszol, frissítjük cikkünket. Ha kíváncsi a jobbikos áfacsalási botrány részleteire, nézze meg videónkat!
Nemzetközi bűnügyek gyanúsítottja is kapott a letelepedési kötvényből – derítette ki a 444 és a Direkt36, miután a szerkesztőségek még januárban egy rejtélyes, nevekkel teli borítékot kaptak. Az ügyben akkor lehetne számon kérni a felelősöket, ha működne a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése, csakhogy a nemzetbiztonsági bizottság működését a Fidesz hetekkel ezelőtt szándékosan ellehetetlenítette.
A befolyásos brüsszeli portál, a Politico hétfő esti cikkében alapos eligazítást tartott az európai olvasóknak a magyar választási kampány állásáról. A Politico szerint a kampányt Orbán Viktor és egykori pénztárnoka, Simicska Lajos „elkeseredett küzdelme” határozza meg. Simicska az általa ellenőrzött lapokon keresztül sorra hozza nyilvánosságra az olyan ügyeket, melyek az Orbán-rendszer korruptságát hivatottak illusztrálni. A szerző szerint amennyiben a részleteiben ismertetett botrányok beigazolódnak, komoly meglepetést eredményezhetnek a választáson, és egy esetleges Orbán-vereség után büntetőeljárásokhoz vezethetnek.
Az elsőfokúnál súlyosabb ítéletet kér a fellebbviteli főügyészség a Gyurcsány-kormány alatti volt titkosszolgálati vezetőkre és megvesztegetőjükre. Egykori titkosszolgálati tisztek lapunknak szintén úgy vélekedtek: Galambos Lajosék lényegesen súlyosabb büntetést érdemelnek, mivel magát a polgári elhárítást járatták le.
Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
