K-Monitor Adatbázis

Koncepciós perekből ismert elemekkel átszőtt titkosszolgálati és ÁSZ-jelentéssel próbálja igazolni az államigazgatás az orbáni propaganda állítását: hatalomra kerülve az ellenzék külföldi érdeket szolgálna.

A Márki-Zay Péter MMM-mozgalmához érkezett amerikai adományok felhasználásáról szóló jelentés többször is említi Bajnai Gordont.

Mikroadományokból, a jogszabályok szerinti zárt adománygyűjtő ládában összejött készpénzes támogatásokból állt össze Karácsony Gergely és az őt az előválasztáson támogató Kilencvenkilenc Mozgalom szerint a mozgalom számlájára befizetett 506 millió forint, amiről az ellenzék külföldi kampánytámogatásait vizsgáló titkosszolgálati jelentés írt.

Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.

Egy nemzetbiztonsági szakszolgálat által készített szakvéleményből következtetni lehet arra, ki készíthette titokban azokat a hangfelvételeket, amelyeket meghamisítva aztán Karácsony Gergelyt próbálta lejáratni a kormányközeli sajtó. Ennek ellenére a Bajnai Gordon feljelentése alapján, a titkos lehallgatás ügyében indult nyomozást felfüggesztették, és a benne érintett üzletembert – egy Budapesten élő orosz milliárdos jobbkezét, aki Orbán Viktor vejével is üzletelt – sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg – derül ki a HVG360 által megszerzett nyomozati iratokból.

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.

Különös fordulatot vett a Városháza-gate-ként elhíresült ügy, amelyben a rendőrség is nyomoz. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. A gyanúsított állítását egy másik tanú is megerősítette, aki szintén ott volt a találkozón.

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.

2022 februárja nehéz időszak volt Schadl-Baranyai Helgának. Férjét 2021 novemberében tartóztatták le Ferihegyen, amikor a házaspár diplomata-útlevéllel Dubajba próbált meg eljutni. Hiába reménykedtek eleinte, hogy Schadlt néhány hét után kiengedik, ez nem történt meg, sőt, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, így a fél ország az ő ügyükön csámcsogott.

Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.