Megkezdődött a költségvetési csalással és kémkedéssel vádolt jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő újabb kihallgatása a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF).
Azzal a magyarázattal szüntette meg a nyomozást még februárban a Fővárosi Főügyészség az MTVA lehallgatási botrányában, hogy nem történt bűncselekmény, mert tiltott módon adatot szerezni (így például lehallgatni) csak lakásban lehet, irodában nem. Most ezt az indoklást hagyta jóvá a Kúria - derül ki az MTVA közleményéből.
Belső információk nélkül nehezen lehetett volna ellopni mintegy 600 millió forintot érő eurót és egy fontos dokumentumokat tartalmazó számítógépszervert a kötvénykereskedéssel foglalkozó Arton Capital 6. kerületi irodájából. Ezt gondolják azok a rendőrök és volt nyomozók, akik megírták az üggyel kapcsolatos véleményüket a Facebookra. Van, aki külföldi titkosszolgálatok akciójának tartja a bűntettet, mások önbetörésre gyanakszanak. Ezeket az elméleteket szedtük össze.
Vályi-Nagy Vilmos volt informatikai államtitkár meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt a fideszes kémügy tárgyalása május 2-án. A továbbra is unalmas eljárás keddi napján a tanúk a kémügyre vonatkozóan nem tudtak mit mondani, az egészről a sajtóból értesültek.
Orosz befolyásolási kísérletek már az 1990-es évek közepén megjelentek az erőszakra hajlamos magyar szélsőjobboldal és szélsőbaloldal köreiben, de akkor még marginalizáltan: a hungarista Szabó Albert már húsz éve az eurázsiai szövetséget éltette - egyebek mellett ez is kiderül a Political Capital tanulmányából.
2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.
Minél előrébb halad a fideszes kémügy tárgyalása, annál kevésbé érthető a történet: az elsőrendű vádlott közeli ismerősei, munkatársai, sőt az egyik gyerekkori barátja sem tudott semmit sem az állítólagos kémkedésről, illetve szerintük semmi jele nem volt annak, hogy Maxin Norbert és társa külföldi szervekkel osztott meg az országot érintő bizalmas információkat.
Különös házkutatás, rosszul lefoglalt bűnjel és egy fura társaság. A múlt héten kezdte el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa azt a zavaros ügyet, aminek a nyomozása során még az IMF budapesti képviselője is kémhistóriába keveredett.
Polgári jogi ügyeket intézett Jakubinyi Róbert Tanyi György védőjénél, nem Pintér Sándor belügyminiszter lejáratását célzó akciót szervezett – ezt mondta Jakubinyi ügyvédje, Monori Levente az Átlátszónak. Kormányközeli forrásaink a Habony-agytröszt felé mutogatnak, mint a belügyminiszter elleni összeesküvés-elmélet ötletgazdájára. Jakubinyi múltját kutatva egyre több momentum utal arra, hogy legalább olyan kedves volt a férfi a rendőrségnek, mint a titkosszolgálatoknak. Ráadásul jeles információhalmozó hírében áll, Pintér viszont nyugdíjba szeretne menni.