K-Monitor Adatbázis

Sápi Mónika, a baloldal vásárosnaményi közös jelöltje, a DK előválasztási jelöltje cégéig gurultak a tengerentúlról érkező források. Ez derült ki a Nemzeti Információs Központ által készített második részjelentésből. Ez a sok millió forintos ellenszolgáltatás önmagában erősen megkérdőjelezi azt a védekezést, hogy a dollárbaloldal nem a kampányára kapott volna pénzeket külföldről. A DK mindeközben mintha próbálna ellépni Sápi mellől.

Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásba került egy áljogász és két társa, az ügyben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken az MTI-vel.

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.

Kik mozgatták „gyalogként" a Schadl György-féle korrupciós hálózatot? Hogy áramlott a pénz a végrehajtóelnök Schadl és Völner Pál államtitkár között? Mikortól figyelt fel az ügyre a hatóság, és hogyan követte nyomon a kenőpénzek útját?

Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.

Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról.

Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.

Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált.

Újabb részletek derültek ki az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról. A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati anyag szerint összességében több mint 4 milliárd forint érkezett az ellenzékhez köthető szervezetekhez és cégekhez a választási kampány alatt külföldről, az Action for Democracy (AD) mellett egy svájci alapítványt is találtak, amely az Ezalényeg kiadójának küldött közel 900 milliót. Az AD már a bejegyzése előtt több százmillió forintot utalt Magyarországra, és a jelentés szerint az sem feltétlenül igaz, hogy a támogatások mikroadományokból származnának. Arra jutottak, hogy az AD hátterében az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak, és így a támogatással megsértették Magyarország szuverenitását.