A sámándobra már több mint 4 milliárd forint ment el
Varga Mihály augusztusban – Hadházy Ákosra célozgatva – arról számolt be, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, ami a 2015-ös milánói világkiállításon volt a magyar pavilon.
Kulcsszavak: |
Újabb 270 milliónyi adóforintot adnak a sámándob-projektre
A legutóbbi szerződésmódosítás szerint már több mint 5 milliárd forintot költhetnek a projektre.
Börtönbe kerülhet egy állami intézet több volt vezetője egy kétmilliárdos költségvetési csalás miatt
Bilincsben vitték el 2021 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete több munkatársát. A Szabad Európa most megtudta: letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség az állami szervezet két volt vezetőjére és egy munkatársára. Az állami alkalmazottakon kívül további hat vádlottra is hasonló büntetést indítványoztak, a többiekre – többek között pénzmosás vétsége miatt – pénzbírság, cégvezetéstől eltiltás várhat.
A köznevelés és beruházások: kormányzati elvonások, hogy jusson propagandára és a Nemzeti Filmintézetre
Csaknem 40 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésben. Elvesznek pénzt a Honvédségtől, a közneveléstől és az állami beruházásoktól, hogy több jusson a Nemzeti Filmintézetre, Rogánnak kormányzati kommunikációra, gazdaságfejlesztésre és a közösségi közlekedés szinten tartására.
A stábtagok még mindig várják a pénzüket a tatárjárásos gigafilmből
A hivatalos kommunikáció szerint minden rendben van, de a valóság mást mutat: a stábtagok még mindig nem kapták meg a pénzüket, pedig a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a produkciót.
Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése
Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.
Százmilliós profitot hozott a Matolcsy Györgyék kedvenc szobrait készítő művész cége
Szőke Gábor Miklós szobrai az elmúlt években belopták magukat a köztudatba: ha valaki nem ismeri névről a kormányközeli figurákkal jó viszonyt ápoló művészt, olyan alkotásaival, mint a vadászati világkiállítás agancskapuja, vagy a jegybank Pénzmúzeumának kertjében ugró aranyszarvas, biztosan találkozott már. De mennyire volt mindez jó üzlet?
A HM magyarázata: miért vesznek lélegeztetőgépeket úgy, hogy a raktárban 16 ezer áll
A koronavírus alatt beszerzett gépek nem felelnek meg a NATO-sztenderdeknek, így most azt a gépparkot kell fejleszteni, amit az ország fel tud ajánlani szövetségesei haderejének is.
1,6 milliárddal drágult a Budapest–Belgrád-vasútvonal, ami épp nem is épül
Újabb, összesen 1,6 milliárd forinttal pótolták ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektet – derült ki a hétfői esti Magyar Közlönyből. A beruházás összköltsége már így is meghaladja az eredetileg tervezett 750 milliárdot.
Nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád építését, és ez még súlyos tízmilliárdokba kerülhet nekünk
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.