K-Monitor Adatbázis

Az V. kerületi önkormányzat egyik intézményvezetője is a bíróság elé áll abban az ügyben, amely elsőrendű vádlottja az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára, Nagy János. A Fejér Megyei Ügyészség 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja a 2020-ban menesztett helyettes államtitkárt, és hat év börtönbüntetést indítványozott, ha Nagy a márciusi előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról.

Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe.

Polt Péter nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes kérdésére, hogy ki az a volt helyettes államtitkár, aki ellen 2,2 milliárd forintos hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség decemberben.

Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, aki a vádirat szerint elnöki pozícióját még a ciklus lejárta előtti lemondással pénzzé akarta tenni akként, hogy az elnökséget az ezért fizetni hajlandó képviselőtársának játssza át.

Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben.

Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést.

Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta.

Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.

Ma kezdődik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének bírósági eljárása, amelynek a végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk. Az utóbbi időben egyre több részlet szivárog ki arról, hogyan működött együtt Schadl György és Völner Pál, melyik nap éppen hány millió forint kenőpénz csúszott egyik zsebből a másikba, vagy hogy épp kiken gúnyolódtak közösen a telefonban az ügy eléggé prominens résztvevői. Összeszedtük, honnan indult és mit tudunk eddig a Schadl–Völner-ügyről.