K-Monitor Adatbázis

Hiába dobta vissza a NAV március 20-án azt a feljelentést, amit a 444 cikke miatt tett Varga Zoltán debreceni DK-s képviselő, a birtokunkban lévő dokumentumok tanúsága szerint a Debreceni Járási Ügyészség ezt felülbírálta, így az ügyben költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás.

A Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat 21 ember ellen.

Noha a rendszerváltás óta eltelt 30 évben egyetlen országgyűlési képviselő ellen sem fogalmaztak meg olyan súlyos gyanúsításokat, mint békési fideszes országgyűlési képviselő ellen, mégis magas kitüntetést kapott.

A kilencvenes évekbeli gazdasági bűncselekmény-sorozat, az ún. olajozás irányítói és hivatali tettestársaik megúszták a felelősségre vonást. Jellemző, hogy olajozás miatt egy, a láncolat vége felé álló végrehajtót ítéltek a leghosszabb szabadságvesztésre.

Precedensértékű perben hoztak elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt 2018-ban: Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az az ítélet született, hogy kirúgják.

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.

Szerencsejáték miatt eladósodott a takarékszövetkezeti vezető, ezért sikkaszthatta el a több százmillió forintot. A kondorosi fiókvezető húsz éven át vezette a helyi fiókot, de a harmadát takarékosság miatt megszüntető hálózatnál még az összevonások után is vezető pozíciót töltött be. Most vádat emeltek ellene.