K-Monitor Adatbázis

Hajmeresztőnek tűnt a Fővárosi Főügyészség indoklása, amivel megszüntette az eljárást az MTVA vezető tisztségviselőinek titkos lehallgatásának ügyében, ezért Péterfalvi Attila állásfoglalását kértük. Az adatvédelmi hatóság elnöke a hvg.hu számára még példát is hozott arra, amikor az ügyészség mostani döntésével ellentétben látott okot a nyomozása.

Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő parlamenti írásbeli kérdésben kéri Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy tájékoztassa a közvéleményt a 4-es metró korrupciógyanús beruházásának részleteiről és következményeiről.

Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetője, akiről a sajtó a 4-es metró körüli botrány külföldre szökött gyanúsítottjaként írt, az Indexnek csütörtök kora este kijelentette, hogy tévesen azonosították, nem áll körözés alatt és az országban tartózkodik.

Belföldi, majd nemzetközi és európai elfogatóparancsot is kiadtak a 4-es metró projekt egyik szereplője ellen, válaszolta Szabó Tímea kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész. A Magyar Nemzet azt írja: a szökésben lévő gyanúsított Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetője, akit a lap "Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester egykori bizalmasának" nevez.

„A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, és ennek eredménye alapján a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette” – írta szerdai válaszának első felében az ügyészség. Azzal magyarázzák a döntést, hogy a „töretlen jogalkalmazói gyakorlat” értelmében „az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”.

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Nagyon fontos lehet a miniszterelnök veje által régebben tulajdonolt Elios Zrt közvilágítási EU-s tendereivel kapcsolatos ügyek elsimítása a NER-nek. Hadházy Ákos a héten hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, mely bizonyítékként szolgálhatott volna a pályázatokkal kapcsolatos visszaélésre. Csakhogy az ügyet lezárták. A főügyészség és a nyomozóhatóság egymással ellentmondó állításokat tett az ügyben.

A Fővárosi Főügyészség az NNI korrupcióval kapcsolatos osztályát bízta meg a nyomozással.

Hadházy Ákos LMP-s képviselő megkérdezte az ügyészséget, hogy 2011 óta melyik uniós támogatási pályázatokkal kapcsolatban indult büntetőeljárás költségvetési csalás, hűtlen kezelés illetve az EU pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.

Összesen négy olyan uniós támogatással kapcsolatos csalást tudott Polt Péter legfőbb ügyész felsorolni, amiből vádemelés lett. Az OLAF által kezdeményezett eljárások közül jó pár nem ütötte meg a bűncselekmény szintjét, így azok nem is kerültek bíróságra.