K-Monitor Adatbázis

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.

A NAIH szerint a Normális Élet Pártja valószínűleg jogsértően gyűjtött adatokat. Ezt magyarázta korábban a Csirkeember és a Momentum hajdú-bihari jelöltje is.

Nemsokára újra választ az ország, ám a 2018-as országgyűlési választás idején kiosztott bírságoknak továbbra is csak a töredékét sikerült beszednie az államnak. A pénzbüntetések 78 százalékát mindössze három párt kapta, ám egyetlen forintot sem fizettek be belőle.

Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.

Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.

A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt. Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.

Februárban zajlott le a 106 egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés az áprilisi országgyűlési választásra. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Információink szerint ugyanakkor nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Több emberrel is beszéltünk, akik azt tapasztalták, hogy tudtuk nélkül kerültek fel a személyes adataik az ajánlóívekre, többségében a vírusszkeptikus gyógyszerészhez, Gődény Görgyhöz köthető Normális Élet Pártja (NÉP) jelöltjeinek javára. Megkerestük a Nemzeti Választási Irodát, és a rendőrséget is az üggyel kapcsolatban.

A Heves megyei Nagyréde polgármestere szerint az ellene folyó lejáratókampány képében megérkezett hozzájuk az országos politika. Siposné Fodor Judit a Fideszhez köti az őt támadó névtelen szórólapokat és az álprofilokat. Az egyik lefülelt szórólapozó állítólag be is vallotta, hogy egy Fidesz-aktivistától kapta a lejárató anyagokat. A képviselő-testület is szorongatja a polgármestert, tavaly még fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Az egyik képviselő a mostani polgármester elődje, és történetesen a Fideszben politizált évekig. Néhány éve hasonló körülmények között lehetetlenítették el a borsodi Szentistván polgármesterét, aki Tállai Andrásnál húzhatta ki a gyufát.

Szombaton a Kúria felülbírálta a Pest-3-as körzet választási bizottságának korábbi döntését, ami még elmarasztalta a Fidesz helyi jelöltjét, Vitályos Esztert, amiért február 16-án személyesen adata át az uniós pénzből megvalósuló digitális oktatásstratégia laptopjait az egyik szentendrei iskolában. Vitályos arra hivatkozott, hogy államtitkárként osztogatott, de a Momentum panaszt tett ellene, mivel a köznevelési törvény kifejezetten tiltja az óvodákban, iskolákban történő politikai célú tevékenységet.