„Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal.
A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.
Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer.
A kormány szívesen kommunikál arról, hogy segíti a hazai kisvállalkozásokat. Ha egy pályázat sikeres, akkor még népszerűséget, akár szavazatokat is hozhat. Ám hétfőn inkább csak felbosszantotta a GINOP-pályázat a pályázók tömegeit.
2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet:
„Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.”
Óriási keretszerződési tenderek győzteseit hirdette ki a napokban (a Rogán Antal alá betagolt) Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ), amiről korábban annak kapcsán írtunk, hogy indulása után nem sokkal rögtön 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A napokban előbb a Delta Systems Kft., majd a 4iG vezette konzorcium jelentette be, hogy több mint 200 milliárdos keretmegállapodást írt alá az ügynökséggel.
Vissza nem térítendő milliárdokat oszt ki a kormány magáncégeknek szállodaépítésekre, de a nagyvonalú közbeszerzési törvény miatt sok esetben a szerencsés nyertesnek még közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia, így házon belül intézhető, hogy hova vándorolnak a pénzek.
Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét.
MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat. Az OTP bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány.
Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték.
A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak – mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban – arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata – nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel.
A Városliget Zrt. tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést a Magyar Zene Háza állandó kiállításának kivitelezésére. A tendert a Paár Attila résztulajdonában lévő Magyar Építő Zrt. nyerte nettó 2,1 milliárd forintos ajánlattal. Ez a cég végzi a Magyar Zene Háza kivitelezését is, de az épület még kész sincs, csak decemberben fogják átadni a tervek szerint. A nettó 17,5 milliárdos építési költség már 23 milliárdra drágult 2018 óta, és ehhez jön most még 2 a kiállításra.
Állami kommunikáció, közbeszerzési tanácsadás, kórházi takarítás, szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés, vagyonvédelem – az állam mind több ágazatban ír ki hatalmas központi tendereket. Ezeken a kisebb magyar cégek nem tudnak elindulni, legjobb esetben is csak a kiválasztottak alvállalkozói lehetnek.
Az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kiírt egy 45 milliárd forintos keretösszegű gigapályázatot, ami a következő négy évben legfeljebb háromszereplősre szűkíti a hazai állami közbeszerzési piacot. Erről a hirdetményről van szó.
Mindjárt jönnek a részletek, de elsőre csak annyit:
a pályázat nagyon versenyszűkítő, a sok hazai kkv-nak nem marad tere a piacon, csak óriási irodák futhatnak be;
a pályázati feltételek úgy vannak megfogalmazva, hogy azok nyerhetnek, akiket az elmúlt három évben is agyontömött munkával a kormány;
a közbeszerzési tanácsadók piacán is olyan sűrűsödés fog kialakulni, mint az állami kommunikációs feladatoknál vagy a kormányzati őrző-védő szolgáltatásoknál, egy amúgy fragmentált piacon érthetetlen okból csak három cég kaphat közvetlenül munkát.
