K-Monitor Adatbázis

Egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével tavaly cikksorozatot indítottunk, amelyben már a kiírás pillanatától fogva nyomon követjük a versenykorlátozónak vagy egyeneses irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Többek között vizsgáltuk már a Miniszterelnökség, a II. kerület, de Körösszegapáti önkormányzatának tendereit is. Most az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy-egy eljárása akadt fenn a rostán a feltételrendszerük miatt. Előbbi esetében az objektív értékelési pontok hiányoznak, míg utóbbi annyira komplex feladatot és feltételrendszert írt ki, hogy alig van cég Magyarországon, amelyik alkalmas lenne rá. Persze egy NER-kedvenc azért akad.

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.

Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött.

Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.

A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.