Ki-ki saját vérmérséklete szerint kommentálta a Vodafone friss személyi változásait a cégcsoporton belül. A visszafogottabbak szerint szakmailag lehetett volna jobb testületi tagokat is delegálni, mint a sem távközlési, sem multis tapasztalattal nem bíró, látványosan kormányzati bizalmi embereket. Van, aki szerint a helyzet rosszabb, az állam szándékosan üzente meg: mit alakoskodjunk, szemérmeskedjünk, itt és most csak a lojalitás számít. Ebbe a képbe már az a folyosói pletyka is belefér, hogy a következő érkező maga Várkonyi Andrea lesz.
Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.
Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.
Nem zavarja a versenyhivatalt az autópálya-koncessziók kiadása, de azt már nem tudhatjuk meg, hogy miért.
A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.
A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ösvilágkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
A tervezőket „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” során választották ki,
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi.
A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.
