K-Monitor Adatbázis

Hétfőn a városháza előtti tüntetés, kedden pedig lakossági fórum volt Győrben, a megyeszékhely ipari parkjának Győrszentiván városrészt érintő bővítése miatt. A tiltakozás oka, hogy a hivatalosan meg nem erősített (de nem is cáfolt) hírek szerint a családi házas, kertvárosi rész közelében, termőföldek átminősítése révén akkumulátorgyár települne. Az erre reagáló transzparenseken Győrszennyivánra, Gyárszentivánra, valamint Dézsi Csaba András kormánypárti városvezető után Dézsilandra keresztelték át a városrészt.

Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.

Összeszedtük, hogy az alföldi város vonatkozásában milyen céghálózati szisztémán keresztül sikerült a lehető legtöbb közbeszerzésen tarolniuk, és eredményes vagyonosodásukat nyélbe ütniük az érintetteknek, akik kapcsolati tőkében sem szenvedhetnek hiányt.

A panaszt elutasították, de az Alkotmánybíróság meghagyta, hogy az Országgyűlésnek a feladatokkal arányos támogatást kell biztosítania az önkormányzatoknak. Ketten nyújtottak be különvéleményt.

Az Alkotmánybíróság pénteken elutasította a gödi önkormányzat panaszát, amit a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint annak megsemmisítésére tett. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy sem az országgyűlés, sem a kormány nem lehetetlenítheti el aránytalan elvonásokkal a helyi önkormányzatok működését.

Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése. Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét. A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.

Különös dolog történt Kisteleken. Talán nem is feltétlenül az, hogy logisztikai központot húztak fel a puszta közepére, ahol vasút nélkül is megoldják majd valahogy a vasúti-közúti csomópontot. Nem is a szintén uniós pénzből a semmibe felhúzott, totál kihasználatlan ipari parkjuk, illetve a kisteleki és környéki startupok számára épített, gyanúsnak tűnő inkubátorházuk a kiugró. Hanem hogy utóbbi kettő miatt Hadházy Ákos feljelentése miatt nyomozás indul.

Nemrég egy rövid pillanatra az országos érdeklődés középpontjába került Rakamaz: az eddig 800 millió forintba került Nagy-Morotva Vizi tanösvény-projekt kudarca kapcsán még Lázár János miniszter is megszólalt. A látványos közpénzégetésnek azonban nem ez az egyetlen, még csak nem is az első mozzanata. A település korábbi, fideszes vezetése összesen közel 2 milliárdot szórt el, nagyrészt haszontalanul – viszont a pénzből jutott olyan kormányközeli fontos embereknek is, akik üzemszerűen működtették máshol is a rakamazi modellt.

A költségvetésbe betervezett 121,5 millió forint telekadó helyett messze a piaci értéke felett vett át egy semmiféle bevételt nem termelő ipari területet a dorogi önkormányzat egy banktól, miközben a polgármester a pénzügyi gondok enyhítése érdekében 80 millió forintos hitel felvételét javasolja a képviselő-testületnek. Ellenzéki képviselők szerint valami nem stimmel.

Be sem nyújtott pályázatok után összesen hat és fél millió forintot fizetett a kőszegi önkormányzat a Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt.-nek – ezt gyanítja két kőszegi képviselő. Már a rendőrség is nyomoz az ügyben.