K-Monitor Adatbázis

A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.

Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.

Kamupártok összességében milliárdos összegben kaptak támogatást a költségvetésből azzal a megkötéssel, hogy ha nem érik el a választáson az 1 százalékot, akkor a pártelnököknek a magánvagyonukból kell visszafizetniük a pénzt. Az Átlátszó 6 pártelnök érdekeltségeit vizsgálta meg: közös bennük, hogy a nevükön egyetlen cég sincs, nekik tehát ebből a forrásból biztosan nem lesznek százmillióik. Az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van valamilyen lefoglalható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek annyit, amelyből vissza tudják fizetni a százmilliós nagyságrendű támogatást. Ez viszont nem tűnik reálisnak.

Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.

Minden eddiginél több párt tudott országos listát állítani a választáson, a többségükről eddig a kutya sem hallott. Ezek a pártok százmilliókat igényelhetnek az államtól kampánytámogatásra. Van olyan párt, amelynek a vezetőjét épp azzal vádolják, hogy négy éve nem számolt el a 2014-ben kapott kampánytámogatással. Hiába szigorított a kormány, négy éve százmilliókat próbált behajtani az állam a kamupártokon, hiába, és félő, hogy most is ez lesz.

Hiába a szigorítás, a bizniszpártok láthatóan nem tartanak attól, hogy vissza kell fizetniük a kampánytámogatást, ha 1 százaléknál rosszabb eredményt érnek el az áprilisi választáson. Nem jelentéktelen összegről van szó: csak a listaállítással majdnem 1,7 milliárd forintra tesznek szert a kamugyanús pártok, ha pedig az egyéni jelöltjeiket is hozzávesszük, nagyjából 2,5 milliárd forint landol náluk. Bár a tavaly nem jogerősen négy év börtönre ítélt Szepessy Zsolt pártjának listáját nem vették nyilvántartásba, 65 egyéni jelöltje éppúgy elindulhat, mint a hozzá köthető két új szatellitpárt, amelyek legalább 16 választókerületben rokonokat, párokat indítottak egymás ellen. A Családok Pártja ráadásul nemrég egy székhelyszolgáltató telephelyére lett bejegyezve, de több más alakulat is mintha már készülne az eltűnésre. Találtunk üdülőbe és üres telekre bejegyzett, országos listát állító pártot is. A pártbiznisz elsősorban az ország szegényebb részein harapózott el, ott lesz lepedőnyi méretű a szavazólap.