K-Monitor Adatbázis

A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság. A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület januárban indított pert, mert a kormányhivatal tavaly év végén meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét.

A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság a múlt hét pénteken tartott tárgyaláson – derül ki a Greenpaece Magyarország közleményéből.

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Évek óta zajlik a siófoki csata a kikötőbővítés ügyében, a helyiek a polgármesterrel vállvetve védik a status quót.

„Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében” – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert „az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét”.

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében. 

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni.

Az állam 14 millió forintért pereskedett hat éven át, ennyit akartak kipréselni a kisemmizett kishantosi gazdaságból, nem is akármilyen címen. Elbukták a pert.