Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek.
A Fővárosi Bíróság szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnak 15 napon belül nyilvánosságra kell hoznia azon a cégek listáját, amelyeken keresztül a nemzetbiztonsági beszerzéseket bonyolítják le.
Jogos érdeksérelem nélkül módosította a BKV az étkezési jegyekre kiírt tenderen kötött szerződést, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság egymillió forintra bírságolta.
Mintegy 45 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság a MÁV gépjárműflotta-tenderének ügyében. A határozat szerint a vasúttársaság a legsúlyosabb jogsértést valósította meg, amikor mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, és ezzel kizárta a verseny lehetőségét.
A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában kiugróan magas, 45 millió forint bírsággal sújtotta a MÁV Zrt.-t, mert a vasúttársaság jogsértően hosszabbította meg gépjármű flottája bérletének futamidejét.
Perújrafelvételt kezdeményez, és feljelentést tesz az őt börtönbe juttató vállalkozó ellen Székely Zoltán egykori kisgazda politikus, akit vesztegetésért ítéltek hat év börtönre 2002-ben.
A Fővárosi Ítélőtábla nem talált kivetnivalót abban, hogy a kormányzati szoftverekre szóló, 25 milliárd forintos közbeszerzést eleve Microsoft termékekre írták ki.
Jogerőssé vált a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. évi szeptemberi döntése a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárásáról, s ezzel a hivatal által a feltárt informatikai kartellekből már három jogerős.