A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.
Peres eljárásban volt csak hajlandó kiadni a Visit Hungary országimázs cég az elmúlt öt év eddig közzé nem tett szerződéseit, vagyis, hogy mire költött százmilliárdos állami támogatást. Például csak a kormány reklámkampányait is bonyolító Balásy-cégeknek 85 milliárd forintnyi megbízás jutott.
Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket.
A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Nemzet napilapot, valamint annak online változatát a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról szóló tudósításaik miatt. A közpénzzel támogatott álcivil szervezet január elején tartott sajtótájékoztatót az Átlátszóról a kormánypropaganda mikrofonállványai előtt. A sajtótájékoztatón több valótlan tényállítást tettek az Átlátszó finanszírozásáról, továbbá nemzetbiztonsági kockázatot vizionáltak lapunk működése kapcsán. A tényállítások miatt pereltünk.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 13 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 8 elbukott perrel. Az Átlátszó csupán 1 pert vesztett el tavaly, de idén másodfokon azt is megnyertük: Érd volt fideszes alpolgármestere a bíróság szerint is rokona a város óvodaépítési tenderein taroló cég tulajdonosának.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, miszerint a közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amikből kiderülhet, hogy ki viseli a felelősséget a gyakran törvénysértő hírműsorok adásba engedéséért.
Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie. Korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
Két becsületsértési és rágalmazási ügy végződött nagyon különböző módon az elmúlt napokban. Egy szegedi bloggernek rágalmazási ügyekben példátlan módon letöltendő szabadságvesztésre kellett bevonulnia Kiskunhalasra, mert a bíróság szerint belegázolt egy megyei rendőrkapitány és két másik rendőr becsületébe. Egy nappal előbb a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt ugyan alaptalanul rágalmazta a kormányközeli propagandasajtó, emiatt a 888, a Lokál és az Origó szerzőinek nem kell felelniük. Ennek oka, hogy a rendőrség képtelen volt kinyomozni, hogy kik írták az ominózus cikkeket, és ez ellen ilyen esetben panasszal sem lehet élni.
