K-Monitor Adatbázis

Nagyon érdekes eredményre jutott a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földpályázati botrányaival kapcsolatban: ők teljesen az ellenkezőjét állapították meg, mint a Miniszterelnökséghez tartozó belső ad-hoc ellenőrző csapat, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).

A Kúria az utolsó, negyedik esetben is fenntartotta hatályában a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóság nem sértett jogszabályt a korábban a felperesek által vitatott haszonbérleti szerződések megkötésekor - ismertette a Kúria döntését a HNP szerdán.

De többeket is érint az ügy. A bábonymegyeriek közel húsz évig művelték a jussukat, majd elhajtották onnan őket.

A bíróság szerint Horváth semmilyen szabálysértést nem követett el SRB trágyaborításakor. Ép ésszel alig felfogható ügy a NER-ből.

A NAV-botrányt 2014-ben kirobbantó Horváth András legmeglepőbb állítása szerint a milliárdos nagyságrendű szervezett áfacsalások haszonhúzói közt számos multinacionális céget is találni, különösen a gabona- és étolajpiacon. Ehhez képest eddig egyetlen, a multikat érintő büntetőügy sem indult. Ezekben a hetekben zajlik viszont Zalaegerszegen F. Ferenc és társainak büntetőpere: a vádirat szerint 2 milliárd forint értékű gabonát és olajos magvat hoztak be az országba, az áfát pedig egyszerűen ellopták. A vádiratban szereplő mikrocégeknek egyetlen vevője volt, az egyik legnagyobb gabonás multi, a Glencore Grain Hungary Kft. nevű cég.

Másodfokon is helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a kishantosi földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos perben hozott ítéletet, közölte hétfőn a törvényszék. Az elsőfokon meghozott döntésről itt írtunk.

Másodfokon is veszített a kishantosi ökogazdaság ma a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet termőterületei elvesztése után kezdeményezett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) és az állammal szemben. A bíróság az elsőfokú ítéletet lényegében helybenhagyta. Az ökogazdaság várhatóan a Kúriához fordul jogorvoslatért

Első fokon 16 millió forintos kártérítésre kötelezte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet a Fővárosi Törvényszék két évvel a kishantosi gazdasággal folytatott per kezdete után.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény számos pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Fővárosi Törvényszék, mert a bíróság álláspontja szerint azok az alaptörvénybe ütköznek. Ha az AB helyt a törvényszék kérésének, semmissé válnak a földbérleti szerződések és a 270 milliárdért eladott állami földre kötött adásvételek.