language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [203]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

Ítéletet hirdettek: uniós jogot sért a kormány a mobilfizetés monopolizálásával

Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel - mondta ki szerdán az Európai Bíróság.

Döntés öt év után: Ki kellett volna adni Hernádit Horvátországnak

A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.

Befűtenek az NBII-es pályáknak, és ezzel Orbán barátja is jól jár

A másodosztályban is fűthetővé kell tenni a futballklubok pályáit a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése nyomán. A fejlesztésekre jó ütemérzékkel mozdul rá Orbán Viktor egyik szurkolótársa.

Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra

A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.

Elítélték Szigetvár korábbi, fideszes polgármesterét

Egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Pécsi Törvényszék pénteken, nem jogerősen a volt szigetvári polgármestert a hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt ellene, valamint egy korábbi önkormányzati képviselő és egy önkormányzati cég volt vezetője ellen indult eljárásban - írja az MTI.

Korrupt közbeszerzés: 2 milliós bírság száll az egészségügyre

A kórházak beszerzéseit ellátó Állami Egészségügyi Ellátó Központ újabb, sterilizátor berendezéseket érintő közbeszerzését minősítette törvénytelennek a Közbeszerzési Döntőbizottság – írja Hadházy Ákos a Korrupció Infó blogon. A bizottság 2 millió forintos büntetést is kirótt az ajánlatkérőre, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központra.
Találatok: [203]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>