K-Monitor Adatbázis

A bíróság szerint nem volt elég bizonyíték.

Úgy tűnik, nincs esély arra, hogy megtudjuk, kik voltak a botrányos pécsi buszvásárlás valódi haszonélvezői, még akkor sem, ha az ügyet újratárgyalja a bíróság.

Nyolc év után ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Az ügyészség szerint “korrupciós jellegű" ügynek minősített eset a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék mai döntése szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ügyben Fideszes képviselőket is meghallgatott a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi jogerős ítélete szerint a Válasz Online megalapozottan írta azt a 2021-es ellenzéki előválasztásról szóló cikkeiben, hogy a DK elnökségi tagja hazudott, amikor az általa aláírt feddhetetlenségi nyilatkozatban letagadta offshore-cégét. Gyurcsány Ferenc pártja végig a székesfehérvári jelöltként próbálkozó Ráczné Földi Juditot védte velünk szemben, sőt mára teljesen rehabilitálta a politikust. Egy dolog hiányzott eddig a múlt eltörléséhez: az, hogy Ráczné megnyerje a „jó hírneve” megsértése miatt ellenünk indított monstre pert. A DK-s személyiség Schiffer Andrást bízta meg, hogy a bírósággal gomboltasson le egymillió forintot – kamattal – szerkesztőségünkről. Mindez nem sikerült. Noha egy ügyvéd annak dolgozik, akinek akar, mégis jó okunk volt csodálkozni a kormánykörökben egyre népszerűbb Schiffer szerepvállalásán.

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Lassan másfél évtizede húzódott az az ügy, amelyben a Kocsis István vezette állami MVM-ből több tízmilliárd forintot utaltak el mindenféle offshore-cég számlájára. Most ítélet született.

Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette.

A korábbi felmentések után Kocsis Istvánt néhány perce öt év letöltendő börtönre ítélte az állami MVM milliárdjainak kisíbolása ügyében másodfokon döntő Pécsi Ítélőtábla. Az ex-cégvezér a határozatra személyesen nem volt kíváncsi, de a végső döntést úgyis a Kúria hozza meg.

Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.

Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.