language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [49]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5

Nyilvánosságra kerülhetnek a paksi háttértanulmányok

Szél Bernadett másodfokon megnyerte a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozataláért indított pert. Az is kiderült, hogy még nem minden szerződést kötöttek meg.

Az NNI sem boldogult a csabdi-tükröspusztai falopással

A természetkárosítás gyanújával indult eljárást 2014. május 22-én megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda, míg a falopás ügyében az eljárás felfüggesztéséről határozott – ezt a szűkszavú írásos választ kaptuk a rendőrség sajtószolgálatától arra a kérdésünkre, hol tart a nyomozás a Tiborcz-birtok tőszomszédágában a múlt év elején történt falopás ügyében.

Mayer Aranka perekről, nemtaggyűlési jegyzőkönyvekről

Öt év után jogerősen nyert személyiségi jogi pert a Magyar Nemzet ellen Mayer Aranka. Ő az a hölgy, aki 2005-ben önvédelemből kezdett el nyomozni válófélben lévő férje üzleti érdekeltségei után, és rábukkant az Orbán Viktor számára kínossá vált, majd végül kimagyarázott és elfeledett tokaji szőlőügyek részleteire.

Mayer Aranka győzött és pénzére vár

Erkölcsi győzelmet aratott tegnap a Fővárosi Bíróságon az Orbán-szőlők ügyében ismertté vált Mayer Aranka, aki a Szárhegy-dűlő Kft. ügyében a Tokaji borcsaták címmel cikksorozatot közlő Élet és Irodalom (ÉS) elleni per koronatanúja volt.

A rendszerváltás óta alig született jogerős bírói ítélet a visszaélésekkel kapcsolatban

A hivatali bürokrácia és a pártfinanszírozás a legfőbb melegágya a korrupciónak. Érdemben nem segít ennek felszámolásában a pártfinanszírozásról szóló jogszabályunk, hiszen a rendszerváltás előtti esztendőből való.
Találatok: [49]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5